A történelem során a különböző kultúrák a női szépség ideál színes tárházát sorakoztatták fel. A feszítettnek látszó alsó ajkaktól és az arctetoválásoktól a hosszúkás nyakat díszítő sárgaréz gyűrűkig, miniatúűr lábakon át a szépség kritériumai nagyon eltérőek voltak. A Heian-kori Japánban (i. e. 794–1185) a női szépség megtestesítője az elit körében a kivételesen hosszú haj, többrétegű selyemöltözék és bonyolult sminkrutin jellemezte.
A Heian Japán császári udvarának női rendkívül hosszúra növesztették a hajukat, és hagyták, hogy a kurokamiként ismert, elegáns, fekete vízesésben hulljon végig a hátukon. Ez a frizura jellegzetes japán válaszként jelent meg a kínai Tang-dinasztia rövidebb, lófarok vagy konty stílusára. Ellentétben a rövidebb, egyszerűbb frizurát viselő közemberekkel, az arisztokrata női lebomló tincsek közel hat évszázadon át a szépség jellemzőivé váltak. A legenda egy Heian nőről beszél, akinek a haja elképesztő módon 7 méter hosszúra nőtt.
A tökéletes arc megalkotása
Az ideális Heian szépségnek duzzadó szája, keskeny szemei, vékony orra és kerek alma arca volt. Ennek eléréséhez a nők vastag réteg rizsport alkalmaztak arcuk és nyakuk fehérítésére. Az élénkvörös, rózsabimbós ajkakat a természetes ajakvonalukra festették, feltűnő kontrasztot teremtve ezzel.
Az egyik szokatlan szépségápolási gyakorlat a természetes szemöldök borotválása volt. A nők ezután új, ködös szemöldököket festettek fel magasan a homlokukon, majdnem a hajvonalig, hüvelykujjukkal felvitt fekete púder segítségével. Ez a „pillangós” szemöldöknek nevezett stílus szeszélyes, éteri megjelenést hozott létre.
A jellegzetes megjelenéshez a Heian nők is befeketítették a fogukat.
Bőrük fehéredésétől természetes fogaik sárgának tűntek ehhez képest, ezért festékkel festették fogaikat feketére, úgy gondolva, hogy ez vonzóbb és harmonizál koromfekete hajukkal.
A selyemrétegek pompája
A Heian szépség felkészítésének utolsó eleme a selyemköpeny rétegeinek kidolgozott öltözködése volt, ez a stílus ni-hito vagy „tizenkét réteg” néven ismert, bár egyes arisztokrata nők akár negyven réteget is viseltek. A legbelső ruha, általában fehér vagy néha piros, egy bokáig érő köntös jellegű öltözet volt, az úgynevezett kosode, amely csak a nyakkivágásnál volt látható. Következett a nagabakama, egy piros nadrágra emlékeztető hasított szoknya, amelyhez gyakran egy hosszú uszály szerű anyag is tartozik hivatalos alkalmakra.
Ezekre az alapfelszerelésekre a nők a hitót, egy egyszerű színű köntöst adtak, amit több uchigi követett, gyönyörűen mintázva, és gyakran brokáttal vagy festett természeti jelenetekkel díszítve. A legfelső réteg, az uwagi, a legfinomabb selyemből készült és igényesen díszített. A legmagasabb rangú vagy a legformálisabb alkalmakkor egy további selyemdarabot, úgynevezett mo-t viseltek hátul, mint egy kötényt.
A napi rituálé
A mindennapos felkészülés időigényes rituálé volt, amely órákig tartó aprólékos odafigyelést igényelt. A nemesasszonyok a kísérőikre támaszkodtak, akik maguk is átestek ennek a rutinnak a leegyszerűsített változatán, mielőtt segítettek. Ez a bonyolult folyamat hangsúlyozta a megjelenés fontosságát és a szépség iránti elkötelezettséget a Heian-kori Japánban.
Forrás:
https://web.archive.org/web/20110716043930/http://www.clotheslinejournal.com/heian.html
Itt tudsz japán termékeket vásárolni ↗
Ha japán terméket szeretnél, itt tudod beszerezni
SEO és marketing felelős↗
Lapj kapcsolatba a blog készítőjével
ArigatoApartman ↗
Ismerd meg a japán stílusú apartmant Balatonakarattyán
