HÍREK TOKIÓBÓL- Lelőtték Shinzo Abe miniszterelnököt lelőtték
Nagyon aktuális, július 8.-i Reuters szerinti információ.
Shinzo Abe volt japán miniszterelnököt pénteken, helyi idő szerint 11:30 körül lelőtték, miközben az országos választásokon kampányolt Narában. Az NHK híre szerint egy férfi hátulról lelőtte.
A rendőrség közölte, hogy letartóztattak egy 41 éves férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő követte el a lövöldözést.
A Kyodo hírügynökség és az NHK szerint a 67 éves Abe a kórházba szállításkor szívleállásban volt, de előtte eszméleténél volt és reagált. Abe állapota jelenleg ismeretlen.
Az NHK videót mutatott be Abe-ről, amint kampánybeszédet mond egy vasútállomás előtt, amikor két lövés dördült, majd rövid időre eltakarták a kilátást. Picit később biztonsági tisztviselők láttak egy földön fekvő férfit. A Kyodo fotója azt mutatta, hogy Abe arccal felfelé fekszik az utcán egy szalagkorlát mellett, fehér ingére vér tapadt. Emberek tolongtak körülötte, egyikük szívmasszázst végzett.
A TBS televízió arról számolt be, hogy Abe-t a mellkasa bal oldalán és nyilvánvalóan a nyakán is meglőtték.
A politikai erőszak ritka Japánban, ahol szigorú fegyvertartási szabályok vannak érvényben. A lövöldözésben használt fegyver házi készítésű lőfegyvernek tűnt – közölte az NHK.
2007-ben Nagaszaki polgármesterét, Iccho Itoh-t egy yakuza lőtte le. A Japán Szocialista Párt vezetőjét 1960-ban egy beszéd közben gyilkolta meg egy jobboldali fiatalember szamuráj rövidkarddal.
A rendőrség a feltételezett gyilkost a Narában élő Tetsuya Yamagamikként azonosította.
Abe két cikluson át volt miniszterelnök, így ő lett Japán leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke, mielőtt 2020-ban egészségi állapotára hivatkozva lemondott.
A kormányzó Liberális Demokrata Pártot (LDP) azonban továbbra is uralja, és az egyik legfontosabb frakciót irányítja.
Elemzők szerint pártfogoltja, Fumio Kishida miniszterelnök abban a reményben indul a vasárnapi felsőházi választásokon, hogy kiléphet Abe árnyékából, és meghatározhatja miniszterelnökségét.
Kishida Abe lelövése után felfüggesztette választási kampányát, és visszatért Tokióba.
A kormány közölte, hogy nem tervezik a választás elhalasztását.
LEGFIATALABB MINISZTERELNÖK
Abe leginkább az „Abenomics” elnevezésű politikájáról ismert, amely merész monetáris lazítást és költségvetési kiadásokat tartalmazott.
A védelmi kiadásokat is megerősítette az évek óta tartó csökkenés után, és kiterjesztette a hadsereg képességét a hatalom külföldi kivetítésére.
Történelmi váltásként 2014-ben kormánya újraértelmezte a háború utáni, pacifista alkotmányt, hogy a második világháború óta először engedélyezze a csapatoknak, hogy a tengerentúlon harcoljanak.
A következő évben jogszabály szüntette meg a kollektív önvédelem jogának gyakorlására, vagyis a támadásnak kitett baráti ország védelmére vonatkozó tilalmat.
Abe azonban nem érte el azon célját, hogy az Egyesült Államok által kidolgozott alkotmányt felülvizsgálja, és a pacifista 9. cikkelybe beleírja az Önvédelmi Erőket, ahogy Japán hadserege ismert, és így az önvédelmi erőket.
Fontos szerepet játszott abban, hogy Tokió elnyerje a 2020-as olimpiai játékok megrendezését, és azt, hogy ő elnökölhessen a játékokon, amelyeket a COVID-19 világjárvány miatt egy évvel, 2021-re halasztottak.
Abe 2006-ban lépett először hivatalba, a második világháború óta Japán legfiatalabb miniszterelnökeként. A politikai botrányoktól, a nyugdíjak elvesztése miatti választói felháborodástól és a kormánypárt választási vereségétől sújtott év után Abe egészségi állapotára hivatkozva lemondott.
2012-ben újra miniszterelnök lett. Abe gazdag politikai családból származik, amelynek apja külügyminiszter, nagyapja pedig miniszterelnök volt.
Abe 1993-ban, apja halála után került be először a parlamentbe, és azzal vált országos hírűvé, hogy keményen fellépett a kiszámíthatatlan szomszéddal, Észak-Koreával szemben a Phenjan által évtizedekkel ezelőtt elrabolt japán állampolgárokkal kapcsolatos viszályban.
Bár Abe igyekezett javítani a kapcsolatokat Kínával és Dél-Koreával is, ahol a háborús idők keserű emlékei mélyen gyökereznek, 2013-ban mindkét szomszédot felháborította azzal, hogy meglátogatta a tokiói Yasukuni-szentélyt, amelyet Peking és Szöul a múltbeli japán militarizmus szimbólumának tekint.
A későbbi hivatali éveiben Abe tartózkodott a személyes látogatástól, és helyette rituális felajánlásokat küldött.
Forrás: Reuters