A japán buddhizmus és a politika összetett kapcsolata

A vallás és az állam szétválasztása Japánban árnyalt kérdés, amely gyakran jogi vitákat és eltérő értelmezéseket vált ki. Noha a japán alkotmány nem tiltja meg a vallási csoportoknak, hogy politikai jelölteket támogassanak vagy pártokat alapítsanak, ez különböző vallási intézmények jelentős politikai részvételéhez vezetett. Érdekes módon a hagyományos buddhista iskoláknak általában nincs saját politikai pártjuk, és egyesek kritikusan fogalmaznak a vallási csoportok közvetlen politikában való részvételével kapcsolatban, különösen az új vallási mozgalmakban és a sintō szervezetekben. Vannak azonban figyelemre méltó kivételek.

Komeito felemelkedése

Ennek egyik kiemelkedő példája a Komeito, vagyis a Tiszta Kormány Pártja, amelyet Soka Gakkai, a legnagyobb új vallási mozgalom Japánban hozott létre 1964-ben. Az 1970-es évekre a Komeito Japán három nagy politikai pártjának egyikévé vált. Létrehozása kritikát kapott más vallási szervezetektől és a közvéleménytől, akik aggódtak a buddhizmus és a politika fúziója (obutsu myōgo) és a nemzeti felszentelési platform (kokuritsu kaidan) miatt. Soka Gakkai agresszív hittérítő kampánya, a shakubuku néven ismert, amelyet a vallási intolerancia és a kényszerű megtérés jellemez, tovább szította ezeket az aggodalmakat.

1970-ben Soka Gakkai lemondott a nemzeti felszentelési platform ötletéről, és kikiáltotta Komeito politikai függetlenségét. Ez a lépés kulcsfontosságú volt, lehetővé téve, hogy Komeito 1993-ban csatlakozzon a kormányhoz más ellenzéki pártokkal kötött koalíció részeként, ami véget vetett a Liberális Demokrata Párt (LDP) 38 éves dominanciájának. A formális elkülönülés ellenére Soka Gakkai és Komeito (1998-ban Shin Komeito-ra vagy New Komeito-ra átkeresztelve) közötti erős kapcsolat továbbra is fennáll, és a vallási csoport továbbra is támogatja a politikai jelölteket.

Politikai elkötelezettség a pártalapításon túl

A buddhista intézmények közvetettebb eszközökkel is bekapcsolódnak a politikába, például nyilatkozatokat tesznek, nyilvánosan kritizálják a kormány politikáját vagy más vallások politikai tevékenységét. Például Jōdō Shinshu felekezetek és a Japán Buddhista Szervezet ellenezték és elítélték a miniszterelnököknek a vitatott Yasukuni-szentélybe tett látogatását, valamint a sintō politikai fegyverek azon kísérleteit, hogy újjáélesztik az állami sintō ideológiát.

A szavazásra és a választásokra gyakorolt ​​​​hatás

A buddhista felekezetek jelentősen befolyásolják tagjaik szavazási döntéseit, és támogatják a jelölteket a választási kampányok során. Ez a közvetett részvétel a vallás és a politika összetett kölcsönhatását mutatja be Japánban, ami szélesebb társadalmi hatást tükröz.

A buddhizmus és a politika metszéspontja Japánban sokrétű, történelmi és kortárs árnyalatokkal. Míg a hagyományos buddhista iskolák elhatárolhatják magukat a közvetlen politikai szerepvállalástól, az olyan új vallási mozgalmak, mint a Soka Gakkai, kiemelkedő szerepet játszottak. Mind a közvetlen részvétel, mind a közvetett befolyás révén a buddhista intézmények továbbra is alakítják Japán politikai elétet, tükrözve e kapcsolat dinamikus természetét.

Forrás: „Contemporary Japanese Buddhist Traditions.” In The Oxford Handbook of Contemporary Buddhism, edited by Michael Jerryson. Oxford University Press, 2016.