A japán buddhizmus lenyűgöző átalakuláson megy keresztül, mivel innovatív és kísérleti stratégiákkal igyekszik megválaszolni a kortárs társadalom kihívásait. John Nelson a közelmúltban megjelent könyvében elmélyül ezekben az erőfeszítésekben, amelyeket „kísérleti buddhizmusnak” nevezett (Nelson 2013). Ez a kifejezés magában foglalja azokat a különféle innovatív stratégiákat, programokat és aktivizmusokat, amelyeket a buddhista papok és intézmények alkalmaznak hagyományaik újrapozicionálására és átalakítására, ami relevánssá teszi azt a mai társadalom számára.
Alulról építkező aktivizmus és helyi kezdeményezések
A kísérleti buddhizmus egyik kulcsfontosságú aspektusa az alulról építkező aktivizmus hangsúlyozása. A felülről lefelé irányuló utasítások helyett sok kezdeményezés a helyi templom szintjén kezdődik. Ez a megközelítés a papok szerepvállalásának és a helyi templomok dinamikájának új szintjét emeli ki, amelyet egyre inkább olyan globális erők befolyásolnak, mint a pénzügyi válságok, a politikai váltások és a kulturális változások. Ezek a globális hatások arra késztetik a buddhista intézményeket, hogy folyamatosan alkalmazkodjanak és újítsanak, gyakran próba-szerencse folyamaton keresztül.
Az ilyen alulról építkező innováció figyelemre méltó példája egy shingoni pap által a narai bevásárlóárkádban megalapított „Everyone’s Temple”. Ez a templom olyan teret kínál, ahol az emberek szabadon megközelíthetik a papot, lebontva a hagyományosabb vallási helyszínekkel kapcsolatos akadályokat (Nelson 2013). Ez a kezdeményezés azt a szélesebb tendenciát tükrözi, hogy a buddhizmust hozzáférhetőbbé és vonzóbbá tegyék a nyilvánosság számára.
A populáris kultúra integrálása
A japán buddhista intézmények a populáris kultúrát is felhasználják a szélesebb közönséggel való kapcsolatteremtésre. Számos buddhista iskola és új vallási mozgalom hozott létre mangákat és animéket, hogy közvetítsék tanításaikat és alapítóik életrajzát. Például a Shingon buddhizmusnak megvan a kabalája, a Kōya-kun, és az egyes templomok, mint például a Ryōhōji, kifejlesztették saját popkaraktereiket (Porcu, 2014).
A vallásnak ez a keveredése a populáris kultúrával a vallás, a szórakoztatás és a kereskedelem közötti régóta fennálló kapcsolatot tükrözi Japánban. A zarándoklatok és a fesztiválok történelmileg összekapcsolták a vallást a fogyasztással, és a mai média központú társadalom ennek a kapcsolatnak új formáit igényelte. A buddhista intézmények manapság a kereskedelmi vállalkozásokhoz hasonló marketingstratégiákat alkalmaznak, és olyan piacképes termékeket hoznak létre, mint például amulettek és mobiltelefon-díszek, amelyekben olyan népszerű karakterek szerepelnek, mint a Hello Kitty.
A piac és a fogyasztás
A vallás és a fogyasztás kapcsolatának felerősödése a kortárs japán buddhizmus jelentős aspektusa. A vallási szervezetek szorosan együttműködnek a kereskedelmi vállalatokkal, hogy olyan tárgyakat állítsanak elő, amelyek a templomokban és szentélyekben találhatók. Ezek az erőfeszítések arra irányulnak, hogy igazolják a buddhizmus jelentőségét a mai fogyasztó-orientált társadalomban. Például az olyan hagyományos templomok, mint a Ryōhōji, vonzzák a látogatókat azáltal, hogy istenségeiket pop-karakterekké alakítják, és olyan eseményeket rendeznek, amelyek a tokiói populáris kultúra színteréhez kötődnek.
Ezek a vállalkozói tevékenységek és a populáris kultúra mintáinak felkarolása része a buddhista intézmények és papok szélesebb körű erőfeszítésének, hogy megújítsák és megtárgyalják hagyományaikat, hogy megfeleljenek a fiatalabb, populáris kultúra-orientált közönség igényeinek. Ezzel tesztelik vallási gyakorlataik és tanításaik életképességét és relevanciáját egy olyan társadalomban, amelyet egyre inkább a fogyasztói döntések vezérelnek.
A kísérleti buddhizmus dinamikus és adaptív megközelítést képvisel a japán buddhizmus relevanciájának megőrzésében a mai társadalomban. Az alulról építkező kezdeményezések, a populáris kultúrával való integráció és a vállalkozói tevékenységek révén a buddhista papok és intézmények új utakat találnak a nyilvánosság bevonására. Ezek az erőfeszítések nemcsak hagyományuk fenntartását segítik elő, hanem a buddhizmus rugalmasságát és rugalmasságát is demonstrálják a modern kihívásokkal szemben.
Forrás: „Contemporary Japanese Buddhist Traditions.” In The Oxford Handbook of Contemporary Buddhism, edited by Michael Jerryson. Oxford University Press, 2016.
Itt tudsz japán termékeket vásárolni ↗
Ha japán terméket szeretnél, itt tudod beszerezni
SEO és marketing felelős↗
Lapj kapcsolatba a blog készítőjével
ArigatoApartman ↗
Ismerd meg a japán stílusú apartmant Balatonakarattyán