A Japán kormány az utóbbi évtizedekben elsősorban arra törekedett, hogy olyan megállapodásokat kössön, amelyek elősegítik az ország nyersanyag igényeinek kielégítését, és növelik világkereskedelemben betöltött szerepét. Japán külpolitikáját elsősorban az energia függőség befolyásolja, mely nagy mértékű raktározásra kényszeríti az országot. Ez a takarékosság azt eredményezte, hogy Japán jelenleg kevesebb energiát használ, mint a többi fejlett ország.
Japán külkereskedelme
Bár 2009-ben a GDP értéke 5 085 Mrd USD volt, mely értéket csupán az Egyesült Államok múlta felül a világ rang listán, mégis a világ gazdasági válság erős recessziót okozott a sziget országban. A pénzügyi válság okozta fizetés képtelenség nagy mértékben vissza vetette a keresletet, mely a Japán export jelentős vissza esését eredményezte. 2009 második negyedévében érte el a mélypontot, azóta viszont a külkereskedelmi mérleg értéke javuló tendenciát mutat. 2010 harmadik negyedévében még ugyan nem érte el a 2008 évi, válság előtti szintet, de a válságból mondhatni addigra kilábalt. 2009-ben az export 26,6%, az impor 14,4%-al esett vissza az előző évhez képest, ilyen nagy mértékű vissza esésre az 1960-as évek óta nem volt példa. Az export csökkenés hátterében nem csupán a felvevő piacok fizetés képtelensége állt, a yen árfolyam emelkedése nagyban hozzájárult a negatív mutatóhoz. Átlagosan 10%-al drágábban lehetett yenhez jutni, a dollár árfolyamához viszonyítva.[1]Mivel a 2008-as válságot megelőzően a gazdasági konjunktúra a külföldi felvevő piacok által támasztott keresletnek volt köszönhető, ezért az erőteljes visszaesés a legfontosabb export piacokon azt eredményezték, hogy a vállalatok visszafogták a termelést, rövidebb munkanapokat, munka heteket vezettek be, ezzel is ellensúlyozva a kialakult helyzetet. A gyors erősödésben nagy szerepe volt a kormány és az ipar szoros együtt működésének, a japánok munka erkölcsének, az ország technológiai fejlettségének, gazdasági szerkezeti átalakításának, gazdaság élénkítő csomagjának, a külpiaci kereslet növekedésének és a japánok jelentős fogyasztás hajlandóságának.
Japán kelet-ázsiai térség-beli legfőbb kereskedelmi partnerei: Dél-Korea, Tajvan, Szingapúr, Kína, Thaiföld, Malajzia, Indonézia, Fülöp-szigetek. Japán és az egyes kelet-ázsiai országok kereskedelmi arányait tekintve Japán szinte minden országgal szemben kereskedelmi többlettel rendelkezik.[2] Azok az országok, amelyekre ez nem teljesül (Kína, Indonézia, Brunei), általában főképp energiahordozókat exportálnak a nyersanyagokban szegény szigetországba. Az ország energia szükségletei kielégítéséhez vasérc szükséglet 99%-át, réz szükséglet 92%-át, ólom szükséglet 78%-át, olajfelhasználás 99.8%-át importálja, és ez összesen az energiaigények háromnegyedét teszi ki. Ezért a Japán kormány az elmúlt években igyekezett olyan megállapodásokat kötni, amelyek ezeket az energiaszükségleteket hivatottak kielégíteni. Számos kereskedelmi megállapodást kötött olyan országgal, amelyek vagy a nyersanyag szükséglet kielégítése szempontjából alkalmasnak talált, vagy amely nagy felvevő piaca lehet a japán termékeknek. Jelentős előrelépésnek számít az ASEAN-al aláírt gazdasági együttműködési megállapodás (EPA-Economic Partnership Agreement), hiszen a vámtételek csökkentés, és a szabályozások átalakítása által az ASEAN országai lettek Japán legjelentősebb régió beli partnerei, s az ASEAN országokat csupán csak Kína, Usa és az EU 27-ek előzik meg. A 2009-ben hatalomra kerülő új kormány szabadkereskedelmi övezetek létrehozását indítványozta az ázsiai-csendes-óceáni térségben, mely további előrelépést jelent Japán régió beli kereskedelmi szerepét illetően. Az elmúlt években emellett Japán legfontosabb kereskedelmi partnere Kína lett, átvéve ezzel az USA helyét. Mára Kína Japán legjelentősebb export partnere, ugyanakkor 2002 óta legjelentősebb import partnere is egyben. [3]
Japán export terméket vizsgálva a gépek és villamossági cikkek, járművek és szállítási célú áruk, nem nemesfémek és ezekből készült áruk, vegyipari termékek, műanyagok, gumi, optikai, orvosi mérőműszerek, ásványi termékek, gyöngy, drágakő, nemesfém, textil ipari alapanyagok, textil áruk, kő- és cement áru, kerámia, üveg, papír ipari alapanyagok és áruk, élelmiszer készítmény, ital, dohány, élőállatok, állati termékek, növényi termékek a legjelentősebb export cikkek. Főbb import termékei esetén az ásványi termékeket, gépeket és villamossági cikkeket vegyipari termékeket, textil ipari alapanyagokat, textil árukat, nem nemesfémeket és ezekből készült árukat, optikai, orvosi műszereket, élelmiszer készítményeket, élő állatokat és állati termékeket, növényi termékeket, járművek és szállítási célú árukat, műanyagot és gumi termékek kell megemlíteni.[4]
Japán külgazdasági kapcsolatai a közép- kelet európai térség országaival 2010-ig
Japán külgazdasági kapcsolatai a közép-európai térség országaival folyamatosan fejlődnek, ugyanakkor a fejlődés ellenére ez a mennyiség még szerénynek mondható. Hazánk a térségben nagyobb felvevő piaca a japán áruknak, mint Lengyelország vagy Csehország. Kivitelünk meghaladja az összesített lengyel és cseh kivitelt, noha ez a két ország nálunk nagyobb GDP-vel és világkereskedelmi hányaddal rendelkezik. Magyarország az egyik legnagyobb közép-kelet európai partner országa Japánnak, exportban-importban egyaránt. A Lengyelországba irányuló export bár nagyobb, mint a Magyarországba irányuló, de figyelembe véve az ország méretét és lakosságának számát, a különbség nem tekinthető jelentősnek.Jelentős hazánkban a japán befektetések aránya is, de sajnos a beruházások összértéke még elmarad a csehországi beruházások mögött, ott ugyanis a Toyota és a Matsushita multinacionális cégek hoztak létre jelentős beruházásokat. A térségbe irányuló japán beruházások óvatosnak tekinthetők. Elsősorban kisebb, zöldmezős befektetéseket érint. Az egyik első ilyen jelentős beruházás a rendszerváltozást követően a Suzuki autóipari gyár 220-250 millió dolláros befektetése révén valósult meg. A TDK, a Bridgestone és a Denso 100 millió dolláros beruházása jelzi, Japán Magyarországot, mint elsődleges desztinációt tartja számon az FDI befektetéseket illetően, bár sajnálatos, hogy a válság ideje alatt jelentős számú Japán vállalat volt kénytelen elhalasztani a tervezett beruházások megkezdését és voltak cégek, amelyek ki is vonultak az országból. Mivel Magyarország nyitott ország és nagy mértékben rá van szorulva a külföldi tőke bevonására az ország gazdasági vérkeringésébe, s ezáltal bekapcsolódjon a nagy gyorsasággal bővülő világkereskedelembe, ezért a Japán beruházások élénkülés jelentős szerepet tölt be. Helyzetünket javítja, hogy a kilencvenes években a rendszerváltás gyorsan és mondhatni simán zajlott, amely növelte a cégek beruházási kedvét és építette a befektetők bizalmát. 2004. május 1-én, az Európai Unióhoz való csatlakozásukkal Magyarország és az újonnan csatlakozott közép-kelet európai államok megítélése javult. Bár az kelet-közép-európai tagállamok legfontosabb gazdasági partnerei még mindig az Európai Unió tagországai.
A magyar kivitel tekintetében 80%-az EU tagországokba (Ausztria, Németország, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Anglia) irányul. Elsősorban ipari termékeket, gépeket, szállító eszközöket exportálunk. Ez az összes kivitelünk közel 60%-t teszi ki. Jelentős részt (közel 28%-ot) vállalnak a feldolgozott áruk, a gyógyszer és vegyipari termékek kivitele, míg az élelmiszerexport elenyésző a teljes külkereskedelmi mérleghez képest, csupán az összkivitel 6%-t képviseli. Nyersanyagokból, energiahordozókból az összes kivitelünk 5%-t exportáljuk. Teljes kivitelünk fennmaradó 20%-a az ázsiai, a földközi-tengeri, valamint a latin-amerikai országokra összpontosul. Japán Magyarország legfontosabb távol keleti gazdasági partnere. 1990 óta több mint 2 milliárd dollár értékű japán tőke érkezett hazánkba. Az áruimport 3.4%-ka érkezik Japánból. [6]
Japán-magyar kapcsolatfelvétel rövid bemutatása
A magyar-japán kapcsolatokat kezdetektől fogva az egymás iránti kölcsönös szimpátia jellemezte, amely részben a két nép közös ázsiai eredetében gyökerezik. A két ország közötti hivatalos kapcsolatok kialakítása már a XIX. században megkezdődött, 1869-ben jöttek létre a diplomáciai kapcsolatok, majd az első világháború után- ekkor a két ország, az egymással szemben álló táborhoz tartozott- 1921-ben felújították ezeket. A két világháború között a két ország kapcsolatai lendületes fejlődésnek indultak, végül Magyarországnak a háromhatalmi szerződéshez történt csatlakozásával szövetségesi kapcsolatok jöttek létre közöttük. A háborús vereség után nemcsak a diplomáciai kapcsolatok, de lényegében a két ország közötti mindenfajta kapcsolatok 1945 és 1959 között teljesen szüneteltek.A II. világháború okozta káosz nem csak az országot, a népet, de a két ország baráti kapcsolatait is megtépázta. Magyarországon az orosz megszállás, Japánban az amerikai megszállás vette kezdetét. A világháború veszteségei, az újjáépítési munkálatok, mindenekelőtt a politikai-társadalmi rendszer eltérő volta vagy éppen a szabadságért vívott reménytelen küzdelem egy ideig gátat vetett a közös érdekek kialakításához vezető út kiegyengetésének. 1959-ben végül megtörtént a diplomáciai viszony felújítása és 1964-től nagyköveti szintre emelkedtek a két ország kapcsolatai. 1990 után a kétoldalú viszony lendületes fejlődésnek indult, a magas szintű érintkezések sorozata több hivatalos kormányzati, kormányfői és államfői magánlátogatás után Göncz Árpád 2000. évi és Akihito császár 2002. évi állami látogatásában teljesedett ki. Japánban hazánkat két városban – Hamamacuban és Oszakában – képviseli tiszteletbeli főkonzul. A politikai kapcsolatok elmélyülése mellett a gazdaság, a kultúra és művészetek, valamint a turizmus területein is jelentős előrelépésnek lehettünk tanúi az elmúlt másfél évtizedben.
Japán-magyar kapcsolatok területei
Gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok
A gazdasági-kereskedelmi kapcsolataink lendületes fejlődése által Japán az egyik legjelentősebb kereskedelmi partnerünkké vált a kelet-ázsiai régióban. Emelkedett a két ország között végbemenő export-import kereskedelem értéke, és nőttek a japán vállaltok befektetései Magyarországon, ezeknek értéke mára meghaladja a kétmilliárd dollárt. Magyarország egyben felvevő piaca is a japán termékeknek.
Legfontosabb exportcikkeink: fagyasztott sertéshús, gépi és elektronikai berendezések és ezek alkatrészei, libamáj, libatoll, bor, porcelán, kristály és üvegáru, gyógyszeralapanyagok, szerves vegyi anyagok. Legfontosabb import tételeink: integrált áramkör, akkumulátor, kondenzátor, dióda, személygépkocsi. Számunkra elsősorban az export mennyiségének élénkítése fontos, hiszen az azt jelenti, hogy a japánok érdekeltek a magyar piac nyújtotta termékeket illetően. Éppen ezért a jövőben olyan üzleti kapcsolatokat kell Magyarországnak kialakítani, amelyek a magyar exportnak kedveznek. A globális magyar export döntő hányadát a multinacionális cégek által Magyarországon gyártott termékek teszik ki, de – s erre lehet a gazdaságpolitika saját eszközeivel a legnagyobb befolyással – a magyar kis- és középvállalatok versenyképes termékeinek is meg kell teremteni az esélyt a japán piacra jutásra. Mint említettem, Japán rá van szorulva a külföldi nyersanyagokra, és hazánk nem nyersanyag exportőr ország. Legfeljebb a magas minőségi kategóriájú, avagy árban – a szállítási költségeket figyelembe véve is – versenyképes mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek piacán lehet érdemi exportnövekedést remélni.
Hazánk egy természeti szépségekben, kultúrában igen gazdag ország. A nagy távolság okozta problémák a turizmus ágazatot nem érintik, sőt, minél távolabb van, talán annál izgalmasabb is. A japánok nagyon nyitottak a magyar kultúra felé, és évről évre egyre több japán mutat érdeklődést hazánk iránt. Szeretik a magyar népművészeti tárgyakat, imádják a Tokaji bort és a libamájat. Sajnos ezek nemcsak Japánban, de hazánkban is igen drága termékek. Úgy gondolom, hogy hazánk elsősorban a két ország közötti idegenforgalmi kapcsolatok erősítésével, és a „luxustermékek”(magyar borok, libamáj, népművészeti tárgyak, magyar porcelánok és kristály termékek), egyszóval a hungarikumok exportjával tudná növelni eredményeit a japán export terén. Ehhez természetesen az kell, hogy a japánok megismerjék az országunk nyújtotta lehetőségeket, és felkeltsük az érdeklődésünket országunk iránt.
Működő-tőke beruházás területe, mértéke, legfontosabb befektetők
A rendszerváltozás óta a befektetett tőke megsokszorozódott. 2008-ban 810 millió euró értékű japán tőke volt az országban.[9] A japán befektetések értéke összességében meghaladja a 2,5-3 milliárd eurót. A gazdasági recesszió nagy mértékben érintette a beruházásokat, voltak vállalatok, amelyek el is hagyták az országot. A befektetések legjelentősebb területei a jármű- és járműalkatrész, valamint az elektronikai alkatrészt gyártó iparágakban. Az, hogy ez hogyan változott az elmúlt 10 évben, egy másik bejegyzés keretében részletesebben is vizsgálni fogjuk.Napjainkban 100 feletti a Magyarországon működő japán érdekeltségű vállalkozások száma, köztük számos multinacionális nagyvállalat, melyek közül 40 folytat termelő tevékenységet. A japán befektetők hozzájárulnak a versenyképes magyar piacgazdaság kialakulásához, a gazdasági növekedéshez, a munkakultúra magasabb színvonalra emeléséhez és a fejlett technológiák, gyártási eljárások meghonosításához. A 2004-es év kiemelkedően sikeres volt az új japán beruházások elnyerése terén. Jelentős új zöldmezős befektetést hajtott végre az Ibiden, az Asahi Glass, és nagy volumenű pótberuházást valósított meg a Magyar Suzuki Rt. és a Sanyo. 2005-ben a Bridgestone cég jelentett be egy gumiabroncs gyártó beruházást, mely mára elkészült és megkezdve a gyártási munkálatokat, jelentős számú munkahelyet teremtve. Emellett több kapacitásbővítő beruházásról született pozitív döntés, amelyek hatása a jövőben várható.
Külföldi érdekeltséggel rendelkező japán cégek körében végzett felmérés azt mutatta, hogy a „vállalatok középtávon folytatni kívánják a külföldi beruházásokat, Európa vonzereje azonban erősen lecsökkent.”[10] A felmérés szerint a japán cégek európai vállalati felvásárlási tevékenysége továbbra is aktív, és bizonyos szempontból előnyösebb konstrukciónak tartják, mint a zöldmezős beruházást. Emellett egyre nagyobb érdeklődés figyelhető meg a környezetvédelmi technológiára szakosodott és a megújuló energia iparág területén. Japán 1990-ben csatlakozott a Közép- és Kelet-európai Térség Környezetvédelmi Központjával (REC) való együttműködéshez, mely a súlyosbodó közép- és kelet-európai országok környezet szennyezés elleni intézkedéseit, illetve a környezetvédelemmel foglalkozó szakterületek demokratizálását támogatja. Mindezidáig megközelítőleg 1,65 milliárd yen értékű támogatással járult hozzá a programhoz. (2009-es adat). Az összegből megalapították a Japán Különleges Alapítványt, melyek a Közép- és Kelet-Európa környezetvédelmi fejlesztésével kapcsolatos projekteket valósítanak meg. [11]
Együttműködés egyéb területei
A tudományos kapcsolatok történetében az 1979-ben aláírt, a kulturális és tudományos szakembercseréről szóló kormányközi megállapodás tekinthető az első lépésnek. Az időközben kibővített megállapodás lehetővé tette, hogy az elmúlt 30 év alatt folyamatosan erősödjenek, és szerteágazóvá váljanak kapcsolataink. A kapcsolatok között kiemelt helyet foglalnak el a közös kutatási programok, tudományos és technológiai kapcsolatok véglegesítését jóváhagyó, 1993 óta rendszeresen megrendezett kormányközi konzultációk. A kutatócsoportok közötti kapcsolatok is ösztönzőleg hatottak az egyetemek közötti kapcsolatok létrejöttére, fejlődésére. Ma már szinte az összes nagyobb magyar egyetemnek van együttműködési szerződése valamelyik japán egyetemmel. Emellett mindkét fél fokozottan érdekelt a kutatási- fejlesztési szektorba irányuló tőkebefektetések ösztönzésében. Ennek eredményei egyelőre korlátozottak. A Furukawa Electric a Magyar Tudományos Akadémia egy kutatóintézeti részlegének kivásárlásával hozta létre a Fukuwa Electric Technology Institute (FETI) Kft-t. Több, Magyarországon működő japán cég adott megbízásokat magyar egyetemi, akadémiai kutatócsoportoknak. A kormányzati kapcsolatok kiépítésével párhuzamosan az önkormányzatok közötti együttműködések is erősödtek. Akita megye, (sok japán egyetem és város mellett) nem az egyetlen példa: 1999 óta többször küldtek delegációkat Magyarországra, és fogadtak magyarországi partnereket. Az intenzív kapcsolatok jeleként Akita megye volt a házigazdája a Magyar Tudományos Napoknak 2000 áprilisában. Még ugyanebben az évben aláírásra került az 5 évre szóló tudományos együttműködési megállapodás Magyarország és Akita megye között, melyet 2005-ben újabb 5 évre meghosszabbítottak a felek.
Fontosabb kétoldalú egyezmények:
- Levélvátás a kulturális cseréről (1973)
- Kereskedelmi és hajózási egyezmény (1975)
- Műszaki-tudományos megállapodás (1979)
- Egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről (1980)
- Légügyi egyezmény (1994)
- Jegyzékváltás a teljes körű vízummentességéről (1997)
Egyéb jelentős kapcsolatok:
- MTI-Kyodo Hírügynökség
- Magyar Tudományos Akadémia- Japán Tudományos Akadémia
- BGF- Josai International University
- ELTE, BMGTE, MKÁE- Waseda Egyetem, Tokió
- Budapesti Műszaki Egyetem- Todai Egyetem, Tokió
- Magyar Televízió- NHK (Japán Állami Televízió)
- Magyar Rádió- Tokyo FM
