A Miyawaki-erdő megalkotója Miyawaki Akira japán botanikus és ökológus, aki a természetes vegetáció helyreállításával foglalkozott. Ezzel a módszerrel gyakorlatilag mini erdőket tudunk létrehozni, amely segít az ökoszisztéma fenntartásában, mivel ezeknek az “erdőknek” 20-30 év is elég a regenerálódáshoz szemben a normál erdőkkel, amelyeknek több száz évre van szükségük ehhez a folyamathoz.
A Miyawaki-erdőhöz elég csupán 10-20 szabad négyzetméter, illetve napsütéses, világos hely. Talán emiatt is vált népszerűvé a városi környezetben, ahol nemcsak zöldíteni lehet vele a betondzsungelt, de az élővilág fennmaradását is segítjük.
Fontos, hogy az adott területen őshonos fákat szabad csak ültetni!
Miyawaki arra alapozta módszerét, hogy a fiatal fák, cserjék egymással versengenek a fényért – aki többet tud szerezni belőle, az tud gyorsabb ütemben növekedni. Emiatt rövidebb idő alatt is mini erdő méretűre nőhetnek.
A botanikus fejében akkor született meg a módszer ötlete, amikor felfedezte, hogy a japán templomok és szentélyek körül milyen ősi erdőterek alakultak ki – ezek az erdőtöredékek különböző fák együtteséből jöttek létre, pl. a japán kék tölgy, a japán gesztenye és a Sakaki.
A módszer ma rendkívül népszerű: szerte a világon találhatók Miyawaki-erdők, sőt, már Magyarországon is, méghozzá Budapesten (Budán és a Tabánban).
Maga a módszer amúgy nagyon egyszerű:
A városi erdősítés a Miyawaki-módszerrel segíthet ugyanis zöldebbé, élhetőbbé tenni a betondzsungelt. A szokásos érvek, mint a „nincs elég hely”, „túl sok a beton”, „nem jó a vízelvezetés” stb. Ebben az esetben nem számít.
A Miyawaki városi erdők lenyűgözően összetett ökoszisztémák, amelyek egyensúlyban vannak a mai talaj- és éghajlati viszonyokkal is! Azaz nem akadályozó tényező, ha mondjuk az erdő körül beton van.
Ez a technika világszerte működik, függetlenül a talaj- és éghajlati viszonyoktól. Több mint 2000 erdőt hoztak létre sikeresen ezzel a módszerrel. Doktor Miyawaki Akira, botanikus és professzor, a technika feltalálója. A 80-as években kezdett el foglalkozni vele. 2006-ban a Blue Planet-díjjal tüntették ki, amely az ökológiai Nobel-díjnak felel meg.
A Miyawaki-módszer 5 kulcsfigurája
Azt már említettük, hogy a módszertan segítségével sokkal gyorsabban hozhatunk létre őshonos városi erdei ökoszisztémákat. A módszer kidologázasakor Miyawaki közvetlenül a természetben zajló folyamatokból és sokféleségből merített ihletet: a honos fák és cserjék 15-30 különböző faját ültetjük együtt. Ez a növényközösség nagyon jól működik együtt, és tökéletesen alkalmazkodik a helyi időjárási viszonyokhoz.
Az így létrehozott élőhely idővel egyre összetettebbé válik, és sok biodiverzitást vonz.
A növényzet sokkal sűrűbbé válik, mint a hagyományos ültetvényeké, és olyan szerkezetű lesz, mint egy érett természetes erdő. Ez egy többszintes struktúra, ahol a növények különböző szintjei jelennek meg. Az ilyenek erdők átlagosan évente 1 métert nőnek, vegyszerek és szintetikus műtrágyák nélkül.
További előnyök:
Az erdők megszépítik a földet és kellemesebbé teszik a környezetet mindenki számára.
Az erdők javítják a levegő minőségét
A növényzet csökkenti a zajszintet és szabályozza a hőmérsékletet.
A talaj jobban védetté válik. Az erózió és az árvízveszély hatékonyan csökken, folyók közelében ideális választás.
Az erdők nagyszerű élőhelyet biztosítanak a biológiai sokféleség számára.
Az erdők jelentős mennyiségű CO²-t tárolnak, amely már nem marad a légkörben.
Forrás:
www.fenntarthatofejloves.net/2022/05/16/erdok-zsebkendonyi-teruleten-a-miyawaki-modszer/
www.travelo.hu/budapest/20210604-magyarorszag-budapest-taban-miyawakierdo.html
www.creatingtomorrowsforests.co.uk/blog/the-miyawaki-method-for-creating-forests
Kép: By No machine-readable author provided. おぉたむすねィく探検隊 assumed (based on copyright claims). – No machine-readable source provided. Own work assumed (based on copyright claims)., CC BY-SA 2.5, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=1914299
