A japonizmus a japán művészet, kultúra, divat és esztétika hatása a nyugati világra, nevezhetnénk akár Japán-mániának is. Miután az ország megnyílt a külvilág felé, nemcsak befelé, hanem kifelé is áramlani kezdtek a „japános” dolgok: műalkotások, ezeken belül is főleg fametszetek kerültek Európába és Amerikába, amelyek számos nyugati művészt megihlettek, pl. Manet és Monet, akik Hokusai képeit tanulmányozták, de Van Gogh és Gauguin is készítettek olyan alkotásokat, amelyekben felismerhető a japán világ hatása.
Maga a kifejezés 1872-ben tűnt fel először egy francia nyelvű könyvben, habár már jóval korábbról datálható a jelenség. A világkiállítások is segítettek a Japán-kultusz terjesztésében, hisz 1867 óta van külön pavilonja az országnak.
A japonizmus leginkább a képzőművészetben, illetve az iparművészetben volt tetten érhető, de lassacskán beúszott gyakorlatilag mindenhová. Az első nyugati könyv, amely például a japán tájkertészetről szólt, 1893-ban született Josiah Conder brit építésztől. Az első olyan japánkert is e műnek köszönhető, amelyet nyugaton hoztak létre.
Magyar vonatkozások
A 19. század végén és a 20. század elején itthon is kezdett népszerűvé válni a japán kultúra és művészet. Bútorok, lakberendezési tárgyak, képek, ruhák mind a nagypolgári érdeklődés középpontjává váltak. A bálokon megjelentek a maszkok és a kimonók, a festményeken pedig a japán kultúra egyes elemei (pl. Munkácsy Mihály: Reggeli a nyaralóban c. műve, vagy Csók István fametszetei). 1908-ban volt az első magyarországi japán fametszet-kiállítás a Szépművészeti Múzeumban.
Az alkotások közül Székely Bertalan Japán nő című festménye az egyik legismertebb Japánhoz köthető mű, amelyhez Hokusai Mangáit is tanulmányozta. Rippl-Rónai József műveiben is felfedezhető a japán fametszetek stílusa, ő maga is számos japán tárgyat és műalkotást gyűjtött össze a lakásában. Szinyei Merse Pál is érdeklődött a japán művészetek iránt, számos festményén megidézi a fametszeteket.
De nemcsak a festészetben, hanem a magyar irodalomban is megjelent Japán. Ha csak a haiku-irodalmat vesszük alapul, számos nagyszerű vers született. Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső és Babits Mihály is megihletődött a japán művészetektől – például Babitstól a Vakok a hídon című vers egy fametszet alapján született.
Forrás:
http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Okor-kelet/Okori.es.keleti.muveszet/index.asp_id=401.html
https://hu.wikipedia.org/wiki/Japonizmus
Kiemel kép: Evgeny Tchebotarev – Pexels
