Hogyan alakítsuk át életünket egy élhetőbb jövő érdekében
Kamikatsu térsége 20 éven át élen járt a műanyaghulladék-termelésben.
Ma mégis a háztartási hulladékot nem kevesebb, mint 45 kategóriába kell szétválogatni a szelektálás alkalmával. Hogy jutott egy hatalmas műanyag hulladék termelő és hulladék égető térségből az egyik leginkább zero-waste helyévé a Földön?
Ebből a cikkből megtudhatod!
A japán Shikoku szigetén található távoli falu lakói csaknem két évtizedet töltöttek újrafelhasználással, újrahasznosítással és szemét csökkentéssel. Az volt a küldetésük, hogy idővel függetlenítsék magukat a hulladéklerakóktól és amit csak tudnak, újrahasznosítsák.
A környezet tudatosság és a föld megóvása napjainkban egyre nagyobb tudatosság mellett zajlik. Emberek millióinak okoz szorongást a Föld jövője és sokan egyénileg is elkötelezetten próbálják a lehetőségeikhez képest megóvni a környezetet.
Ezek a szorongató érzések indították útjára Kamikatsuban is a kezdeményezést. Ugyan még nem sikerült teljes mértékben zero-waste-té tenni a falut, még mindig van egy kevés hulladék, de vitathatatlanul nagy erőfeszítései más japán és távolabbi közösségeket is arra ösztönöztek, hogy vállalják a hulladék mentesség kihívását és konkrét lépéseket is tegyenek.
Itt a háztartási hulladékot nem kevesebb, mint 45 kategóriába kell szétválogatni, mielőtt elviszik egy gyűjtőközpontba, ahol önkéntesek biztosítják, hogy a tárgyak a megfelelő kukába kerüljenek.
A még jó állapotban lévő tárgyak a Kuru Kuru nevezetű újrahasznosító boltba kerülnek, ahol a lakosok ingyenesen leadhatják vagy hazavihetik az árukat – főként ruhákat, edényeket és dísztárgyakat.
Ahogy elkezdődött
Az egész 2000-ben kezdődött, amikor a falu arra kényszerült, hogy változtasson a hulladék kezelés módján. Akkoriban a szén dioxid-kibocsátásra vonatkozó szigorú új törvény arra kényszerítette, hogy bezárja két kis hulladékégetőjét.
Pénz nem volt korszerűsítésre vagy újra építésre, így az egyetlen lehetőség az volt, hogy kevesebb szemetet termeljenek, és minél több tárgyat újrahasznosítsanak.
Három évvel később Kamikatsu lett az első hely Japánban, ahol nulla hulladékról szóló nyilatkozatot fogadtak el – ez a szándéknyilatkozat kezdetben ellenállásba ütközött, de az idő mégis bizonyította, hogy a program követhető és jól teljesíthető.
Az 1500 fős település elöregedő lakosságának számára a szelektálási folyamat nehézségeket okoz, hiszen a szelektálás, műanyag zacskók mosása, 45 kategóriába gyűjtött szelektálás, az élelmiszer hulladék komposztálása nem kis körültekintést igényel. Mégis 2003-as kinyilatkoztatásuk óta sikerült a hulladék 80%-át vagy szelektálni, vagy újrahasznosítani, komposztálni.
A maradék 20%-ot olyan termékek teszik ki, amelyeket egyszeri használatra terveztek, így például az egészségügyi termékeket, amelyeket a jellegük miatt nehéz szétválogatni. Persze vannak szkeptikusok is, de az eredmények hosszú távon azok mellett vannak, akik a szelektálás mellett döntöttek.
Amit tesznek
Néhány követendő példa:
Furoshiki kendővel járnak bevásárolni. A furoshiki egy szuper megoldás arra, hogy rögtönzött bevásárló szatyrokat tartsunk magunkál, valamint régi táskáinknak új eletet adjunk.
Azokat a termékeket, amelyek két vagy több kategóriába tartozó alkatrészekből áll, szétszedik és az alkotóelemeket a megfelelő kukába teszik.
A tejesdobozokat, konzervdobozokat, sőt még a műanyag élelmiszer csomagolásokat és bevásárló szatyrokat is megmossák mielőtt kidobják.
Az újságokat rendezett kötegekbe helyezik, amelyeket újrahasznosított tejes dobozokból készült zsineggel rögzítenek.
Az üvegpalackokat megszabadítják a kupakjuktól, és színük szerint válogatják őket.
Az egykor szója szószt vagy étolajat tartalmazó műanyag palackokat az italokhoz használt PET-palackoktól elkülönített helyen tartják.
A falu jóval Japán többi része előtt kezdett foglalkozni a műanyag növekvő problémájával, amely a hulladék nagy részét teszi ki. Ez azért is fontos, mert Japán a világ második legnagyobb egy főre jutó műanyaghulladék-termelője az USA után. A fogyasztók évente mintegy 30 milliárd műanyag bevásárlószatyrot használnak fel, és évente 1,5 millió tonna műanyaghulladékot szállítottak Kínába, amíg Peking 2017-ben be nem tiltotta az importot. Ezután más, dél-ekelt ázsiai országot árasztanak el a szeméttel, erről talán már mindenki látott felvételeket.
Amit mi magunk is megtehetünk
Fontos, hogy első sorban azt tudatosítsuk magunkban, hogy a vásárlásaink csökkentésével, a műanyag csomagolások elutasításával milyen nagy hatást érhetünk el. Ezen felül a kormányzati, önkormányzati részről is számos lépést kell tenni a cél érdekében, azaz a probléma többszereplős és igen összetett.
Nem kell Japánig utaznunk ahhoz, hogy tanuljunk tőlük. Íme néhány ötlet, amellyel mi magunk is sokat tehetünk a környezet megóvása érdekében:
Csökkentsük az egyszer használatos műanyag mennyiségét. Vigyünk magunkkal szatyrot a bevásárláshoz. Mindegy, hogy újra hasznosított műanyag zacskó vagy textil szatyor. Ha vásárolni megyünk, tegyük tudatosan.
Ne vásároljunk fast fashion márkáktól. Ezek minősége amúgy is elég silány.
Ne dobjunk ki mindent azonnal, próbáljuk előtte megjavítani.
Használja újra a csomagolást, amennyire csak tudjuk.
Vásároljunk olyan szolgáltatóktól, amelyek környezet tudatos elveket vallanak.
Keressünk olyan termékeket, amelyek nem rendelkeznek csomagolással, vagy újra felhasználható csomagolásuk van, például üvegedények vagy kartonpapír. Ha vásárolunk, vigyünk magunkkal tárolókat a henteshez, zöldségeshez, hogy abba tegye a megvett terméket.
Használjunk újra tölthető elemeket.
Vásároljunk használt tárgyakat és ruhákat. Meglepődnél, ha tudnád, milyen jó dolgokat árulnak az emberek sacond hand boltokban.
Érdemes a gyerek ruhákat, könyveket és a gyerek játékokat is használtan megvenni, vagy legalább első körben körbe nézni, hogy mi kapható, milyen minőségben. Nagyon sok jó terméket lehet találni és a gyerek ezeket viszonylag rövid ideig használja.
Női higéniai termékek esetén is sok újra hasznosítható termék van a kínálatban.
Forrás:
