Okinawa prefektúrát több csodaszép, szubtrópusi klímájú sziget alkotja. Japán legdélebbi szigetétől Kyūshūtől délre hosszan lefelé, egészen Taiwanig találunk szigeteket, amelyek a prefektúrához tartoznak.

Japánul  沖縄県, Okinawa-ken, vagy az okinawai nyelvjárásban Uchinā-nak is nevezik.

Régen a Ryūkyū Királyságnak nevezték. Három fő szigetete van, Okinawa Hontō, Miyako és Yaeyama.

Ezekhez természetesen tartoznak még kisebb szigetek is, amelyek közül van, amelyik lakatlan. Összesen 363 szigetet számolnak Okinawa-ken szigetcsoporthoz. Legjelentősebb városa Naha, amely a megyeszékhely is egyben, de Nahán kívül még 11 népesebb város is van.

A Ryūkyū Királyság a tizenötödik században jött letre és élénk kereskedelmi kapcsolatban állt Japán más szigeteivel és Kínával. Ez természetesen érződik a kultúrában, építészetben egyaránt. Hivatalosan 1872 óta része Japánnak.

Okinawa és az USA

Okinawa egy érzékeny pont a japán-amerikai kapcsolatokban.

A második világháborúban, miuták az amerikai csapatok elfoglalták a szigetet, katonai támaszpontokat hoztak itt létre és a hetvenes évek közepéig katonai irányítás alatt maradt.

Nukleáris fegyvereket is raktároztak a szigeteken és Okinawa stratégiai szerepet töltött be például a Vietnámi-háború (1965-1972) során.

Számos konflikutus alakult ki az amerikai katonák és a helyi lakosok között az elmúlt évtizedekben, amely gyakran Japán szerte nagy felháborodást okoz. Bűncselekmények (lopás, garázdaság, gyilkosság), testi sértés és a nők elleni nemi erőszak szokott leginkább előfordulni, ha konfliktusról van szó.

Napjainkban Okinawán a legnagyobb az amerikai ellenesség és mindig hallani lehet a hírekben különböző problémákról, leginkább arról, hogy a katonai hadgyakorlatok miatti zajszennyezést a helyi lakosok nehezen tűrik.

Érdekességek az Okinawa-USA kapcsolatokról

1. 1945. április 1-jén az Egyesült Államok megtámadta Okinawát. Ez volt a második világháború utolsó nagy csatája, amely költséges győzelem volt. Több mint 50 000 szövetséges vesztette életét vagy sebesült meg.
2. Az okinavai csata, más néven Jéghegy hadművelet, 1945 április-júniusában zajlott. Ez volt a második világháború legnagyobb kétéltű partraszállása a csendes-óceáni térségben. Ez volt a legnagyobb veszteség is, több mint 100 000 japán és 50 000 szövetséges áldozattal.
3. Hogy miért pont Okinawa? Mert az Egyesült Államoknak szüksége volt egy bázisra, hogy inváziót indítson Japán szárazföldi része ellen. Okinawa szigete felelt meg leginkább a kritériumoknak. A japánok ezúttal hazai pályán találkoztak az ellenséggel.
4. Az USA erők közel 27 éven át szállták meg Okinavát, és a sziget csak 1972. május 15-én került vissza a japán közigazgatáshoz. Még az átadás után is sokáig az USA tekintélyes katonai bázisokat tartott fenn Okinawán. Mára ez csökkent.
5. Napjainkban körülbelül 26 000 U.S. katonai személyzet tartózkodik Okinawa-szigeten. Okinawa szigetén összesen 32 amerikai katonai bázis található. Az Egyesült Államok összes japán bázisának körülbelül 62%-a Okinawán található. A bázisok Okinawa szigetének 25%-át fedik le.
6. Okinawa az egyik legszegényebb prefektúra Japánban. A sziget szegénységének egyik fő oka a Japántól eső távolsága. A szárazföldtől való nagy távolság miatt a szállítási költségek magasak.
7. Ezzől függetlenül Okinawa nagyszerű hely, akár mint lakhely, akár mint egy fantasztikus tanulási élmény.

Kertész Alexandra

Forrás

https://www.asahi.com/ajw/articles/14350578

https://libguides.gwu.edu/okinawa/militarybases/okinawaquestion

By Image Science and Analysis Laboratory, NASA – Johnson Space Center. „The Gateway to Astronaut Photography of Earth.” – NASA Photo ID : ISS042-E-165588, Public Domain, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=41396712

By USMC Archives from Quantico, USA – Okinawa, 27 June 1945, CC BY 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=42680060