A japán folklórban az oni (ejtsd: onyi)– amelyet gyakran „démonnak”, „ördögnek” fordítanak – ikonikus, fenyegető figurákként tűnnek fel, amelyek mind a félelmetes, mind a természetfelettit megtestesítik. A nyolcadik századból származó oni nemcsak mitológiai; mélyen beépültek a japán kultúrába, az ókori irodalomtól kezdve a modern mangákig, animékig és filmekig mindenben megjelennek.
Kinézete
Jellemzően nagy, izmos lényekként ábrázolják élénkvörös, kék vagy sárga arccal, karmos kezekkel, agyarokkal és szarvakkal, és azonnal felismerhetők tigrisbőr ágyékkötőjükről és vasütőikről. Ez a szörnyű megjelenés nem önkényes; mindegyik jellemző a káoszt és az emberiségtől való eltávolodást szimbolizálja – egy olyan teremtményt, amely tükrözi, de ellentétben áll az emberi természettel, és megtestesíti mindazt, ami veszélyes és túlvilági.
Oni gyakran ellenséges szerepet tölt be, fenyegetve az emberiséget és a társadalmat. Bár esetenként humorosak, sőt ártalmatlanok, ezek az esetek rávilágítanak Oni antihős szerepére, az emberi erkölcsökkel és szokásokkal szembeállított lényre. Az olyan japán szövegekben, mint a Kojiki és a Nihonshoki, az oni „társadalomellenes” és „morális” erőket testesít meg, következetesen dacolva az emberi világ szabályaival. Az oni képe úgy nőtt, ahogy a buddhizmus befolyásolta a japán kultúrát. A pokol ábrázolások, amelyekről már a 12. századból vannak anyagok a Jigoku Zoshi tekercsek óta, tele vannak ilyen szörnyűséges művészeti alakokkal, ahol az oni a lelkeket gyötöri.
Oni történetek
Míg ezek a démonok különféle narratívákban és műalkotásokban jelennek meg, egyes oni-történetek kiállták az idő próbáját, esetenként rokonszenvet keltve e természetfeletti lázadók iránt. Az egyik leghíresebb mese a Shuten Dōji, vagyis a „szakét ivó fiú”. Ez a hírhedt történet, amely egy 14. századi beszámolóból származik, egy Shuten Dōji nevű démonvezérről mesél, aki fiatal nők elrablásával terrorizálta Kiotót. A démon kiirtásával megbízott harcos Raikō és emberei okos tervet dolgoztak ki: hegyi aszkétának álcázva megajándékozták Shuten Dōjit megmérgezett szakéval. A részeg démon végül elaludt, lehetővé téve, hogy Raikō lefejezze. Érdekes módon Shuten Dōji még élete végén is a becsület érzését fejezi ki, és kritizálja Raikō csalását, amely ellentétben áll az őszinteség ígéretével. Itt a történet feltárja az oni összetettségét, mint ijesztő, de furcsán szimpatikus lényeket, akik a társadalom peremére kényszerült kívülállót képviselik.
A barackfiú és az oni sziget
Egy másik tartós oni-legenda Momotaro, a „Barackfiú”-t foglalja magában. Ebben a közkedvelt mesében egy őszibarackból született fiú úgy dönt, hogy megszabadítja Oni-szigetet démoni lakóitól, és összegyűjt egy hihetetlen csapatot – egy kutyát, egy fácánt és egy majmot. Együtt legyőzik a szigeten lakó onikat, biztosítva a békét és a kincset. A történet, amelyben a gonosz felett győzedelmeskedő főszereplő olyan erős visszhangot váltott ki Japánnal, hogy a háborús propagandában használták fel a második világháború alatt, sőt Oni-szigetet Hawaii néven átdolgozták, hogy az ellenséget veszélyes lényekként hangsúlyozzák. Így talán könnyebb is volt eladni a támadást.
Az oni eredetére vonatkozó történelmi elméletek azt sugallják, hogy ezek az alakok különféle társadalmi félelmeket szimbolizálhattak. Egyesek úgy vélik, hogy az oni járványokat vagy ismeretlen veszélyeket jelent, arcot adva a közösségeket sújtó láthatatlan fenyegetéseknek. Mások szerint marginalizált csoportokat szimbolizáltak, például hegyi aszkétákat vagy fémmunkásokat, akik a falusi társadalom normáin kívül éltek. Azáltal, hogy ezeket a kívülállókat oni-nak tüntetik fel, a mesék tükrözhetik a „mással” szembeni szembeni társadalmi félelmeket, miközben egyúttal az oni-nak is berendezkedés-ellenes csábítást adnak. Egyes helyeken még az oni kívülálló státuszát is ünneplik, mint a bevett hatalommal szembeni lázadó szellemet, utalva egy olyan érdekes szubtextusra, ahol az oni nem csak gazemberként, hanem a status quo ellen szorongató dacos erőként is viselkedik.
Jelentősége
Az Oni mintegy fejlődő kulturális metaforává vált Japánban, amely a történelem során különböző formákat és erkölcsi összetettségeket öltött. Legyen szó a gonosz kaotikus erőiről, marginalizált alakokról vagy humoros trükkökről, az oni továbbra is lenyűgöz, emlékeztetve minket az emberiség és a természetfeletti közötti folyton változó határvonalra. Végül az oni az őket létrehozó társadalmak félelmeit és értékeit egyaránt tükrözi – a pusztítás és a sötét vonzerő erőit, amelyek a rend és a káosz közötti ősi és tartós feszültséget képviselik.
Omiyage World japán webáruház
Kezdőlap – Arigato Apartman
Seo versenyelőny online marketing-seo- tartalomgyártás (contentcobrand.com)
