Hivatalosan ezen a hétvégén kezdődött a nyúl éve a holdnaptár szerint. Japánban átálltak a Gergely-naptárra, ezért a nyúl éve január 1.-én kezdődött, azonban a holdnaptár szerinti újév inkább Ázsia más országaiban, például Kínában fontos. Erre a hétvégére esett a Kínai Újév.
A nyuszikkal (usagi) már egy ideje találkozhatunk a japán hírekben, különösen az év első napjaiban, gondoljunk csak a nengajō-ra, vagy a nyúl tematikájú dekorációkra. Ennél persze mélyebbre megy a nyuszik iránti rajongás. A nyulak szigetéről már bizonyára hallottál, talán rajta is van a listádon, ha egyszer alkalmad lesz ellátogatni Japánba.
A nyulak népszerű házi kedvencek Japánban, beleértve az importált fajtákat is. Az országban különféle vad usagi fajták is találhatók, mint például a japán nyúl Honsūban, Shikokuban és Kyūshūban; valamint a Hokkaidōban élő hegyi nyúl; és az északi pika. Az Amami nyúl egy igazi különlegesség állítólag, amely csak a déli Amami Ōshima és Tokunoshima szigeteken található, és amelyet „élő kövületnek” neveztek, mivel hasonló az ázsiai szárazföldön élt ősi nyulakhoz.
Legendás lények
Japán talán leghíresebb usagija az inabai nyúl, akinek története először a Kojikiben, a legendás dolgok nyolcadik századi krónikájában jelent meg, és ma is tanítják az iskolákban. Erről már meséltünk korábban. Ebben a mesében egy nyúl rávette a cápákat (más források szerint krokodilokat), hogy sorba álljanak a tengeren, hogy hídként használhassa őket az átkeléshez. Amikor azonban a parthoz közeledett, kigúnyolta a cápákat, mert megtévesztette őket, és az utolsó letépte a bundáját. Tanácsot kért néhány elhaladó kamitól (istenségtől) a fájdalom kezelésére, és azt mondták neki, hogy mosakodjon meg tengervízben és szárítsa meg magát a szélben. Ez csak fokozta a kínjait. Ekkor Ōkuninushi-no-kami azt mondta neki, hogy mosakodjon meg édes vízben és forogjon meg gyékényvirágban, ami meggyógyította a fájdalmát.
Inaba a mai Tottori város közelében található Tottori prefektúrában. A városban található Hakuto szentélyt a legendás nyúlnak szentelték.
Egy másik jól ismert nyúl Japánban a nyuszi, aki állítólag mochit ütögeti a Holdon.
Mi az eto ciklus?
Történelmileg az eto ciklus a 12 állatövi jegy ismétlődése 12 éven át. E szerint vagyunk most a nyúl évében. Ezt a ciklust amúgy az iránytű irányaihoz és a napszakokhoz is használták. Az Usagi (卯) keletnek felel meg. Abban a rendszerben, hogy a napot 12 „órára” osztották fel, a nyúl órája reggel öttől hétig tart. Az eto-hoz speciális kanjit használnak, amelyek eltérnek a mindennapi használattól; a nyúl karaktere általában 兎, de eto kanjija 卯.
Az eto kanjik a 12 eto jegyben sorban sorakoznak az óramutató járásával megegyező irányban: a patkányt, ökröt, tigrist, nyulat, sárkányt, kígyót, lovat, juhot, majmot, kakast, kutyát és vaddisznót ábrázolják.
Nyúl mondások
A nyulak néhány japán közmondásban is előfordulnak, például az alábbiakban.
脱兎のごとし — Datto no gotoshi. A „mint egy menekülő nyúl” valami rendkívül gyors leírásának a módja. Eredetileg az ókori kínai katonai stratéga, Sun Tzu tanácsából ered, miszerint az embernek először kényesnek kell tűnnie, hogy figyelmetlenségre ösztönözze a másikat, majd olyan gyorsan kell cselekednie, mint egy száguldó nyúl, mielőtt az ellenség készen állna reagálni.
うさぎに祭文 — Usagi ni saimon. Ebben a kifejezésben a saimon az isteneknek szóló kiáltványok, és „saimon szavalni egy nyúlnak” a jelentése. Azt jelenti, hogy olyannak beszélni, aki nem érti azt, amit mondunk neki olyan, mint ha céltalanul beszélnénk. Talán olyasmi mint a hasonlat, amelyet nálunk használunk: „Falra hányt borsó” vagy a mondás a galambbal. „Olyan vitatkozni egy buta emberrel, mint egy galambbal sakkozni. A galamb rászáll a sakktáblára, felborítja a bábukat, össze sz.rja a táblát és utána jár pöffeszkedve, mint ha nyert volna.”
