A kigo a haikuban

A kigo (季語) egy úgynevezett évszakszó, amellyel a haikukban az évszakok valamelyikére utalnak. A kigo alá tartozó szavak mindegyike hangulatában megidézi az adott évszakot, ezért a haiku költőknek nagyobb terjedelmű szókinccsel kellett rendelkezniük, amelyet megfelelő módon használniuk is tudni kellett

Története

A japán költészetnek már nagyon régóta szerves része az évszakokra történő utalás, azonban a kigo kifejezés csupán 1908 óta létezik. Nem sokkal később, a Taisho-korban (1912-1925) azonban már egyre kevésbé volt népszerű a kigo, és egyre ritkábban használták. Manapság még előfordul a japán haikukban, azonban külföldi társaikban már nem feltétlenül.

Saijiki

A Saijiki egy kigókat tartalmazó könyv, melyet a japán haiku költők rendszeresen forgatnak, ihletet merítve belőle. Minden kigo mellett egy haiku is olvasható, amelyben szerepel az adott kifejezés.

Kigo kifejezések a tavaszra

Mivel közeledik a tavasz, ezért nézzünk pár kigót erre az időszakra!

maga a tavasz szó (haru) is egy kigo.
harutatsu: tavasz kezdete
yukuharu: tavasz vége
hónapnevek
atatakashi: kellemes meleg
mizu nurumu: a víz felmelegszik
kasumi: tavaszi köd
ume: japán szilvavirág, melynek virágzásával indul a tavasz
sakura: cseresznyevirág
hanami: cseresznyevirág-nézés
hanamatsuri: virágfesztivál
kawazu: béka (régies forma)
hinamatsuri: babák ünnepe (a lányok ünnepét március 3-án ünneplik, ehhez kapcsolódik a hinamatsuri