Nemrég felkerültek az UNESCO világörökségi listára a Sado-sziget aranybányái, melyek egyedülálló japán kulturális örökséget jelentenek a szigetország és a világ számára.
A Sado-sziget története
A Kojiki, Japán legrégebbi krónikája is tartalmazta már a Sado-sziget nevét. A mitológia szerint Izanagi és Izanami istenségek nászából született meg, amely Honshu mellett található több más szigettel együtt. A 8. század óta tartozik Japánhoz, manapság pedig közelebbről már Niigata megyéhez.
Az ókorban és a középkorban nem volt egyszerű eljutni a szigetre, ezért ebben az időszakban leginkább a száműzetések egyik helyszíneként szolgált. Bűnözők és politikai foglyok is töltöttek itt éveket, sokan halálukig nem mehettek vissza.
Több ismert japán történelmi személyiség is kénytelen volt némi időt száműzetésben Sado szigetén tölteni: Juntoku császár, Nichiren (aki a buddhizmus Nichiren-ágát alapította), vagy Zeami (a nó színház egyik alapítója).
Azért is volt jelentős ezeknek az embereknek a száműzetése, mert elvitték a japán kultúra egyes elemeit a szigetre, ahol a helyi szokásokkal keveredve új, egyedi kulturális szokások jöttek létre.
Az aranybányák
A szigeten a 16. században ezüstbányára bukkantak, majd 1601-ben az első aranybányát is felfedezték. Ezt a lehetőséget Tokugawa sógun sem szerette volna kihagyni, ezért saját birtokává tette a területet a bányával együtt. Az arany kitermelését megkezdték, és egészen a 20. század végéig működött, sőt az Edo-korban ez a bánya biztosította az ország aranykitermelésének legnagyobb részét.
Vörös kócsag
A sziget másik nevezetessége a toki nevű madár, vagyis a vörös kócsag, mely ma már veszélyeztetett. Egyszer már szinte kihalt a faj, de 2008-ban egy nagyszabású szaporító programot indítottak, és Kínából hoztak át vörös kócsagokat, hogy a szigeten ismét elszaporodjon.
Forrás: https://hornosdaniel.hu/a-szamuzottek-es-az-ibiszek-szigete-sado-szigetenek-nevezetessegei/
Kiemelt kép: Pinterest
