004369911060985

A shoshin a zen buddhizmus egyik alapköve, melynek jelentése: a kezdők elméje, kezdő elme (初心). Egy olyan attitűdre utal, amelyben a nyitottság, a befogadás és az előítélet-mentesség a tanulás alapja. A zen buddhizmus tanulói még magas szinten is ezt az attitűdöt képviselik, hisz az élet folyamatos tanulás, így mindig nyitott szívvel és a kezdők tudásvágyával érdemes hozzáállni.

A zen buddhizmuson kívül a japán harcművészetekben is jelen van a shoshin. Népszerűvé Shunryu Suzuki könyvével vált, melyet 1970-ben publikált Zen Mind, Beginner’s Mind címmel. A könyvben Suzuki alapvetése az volt, hogy a kezdők elméje rengeteg lehetőséget kínál, viszont a szakértőké már jóval kevesebbet.

Honnan ered a shoshin?

Először a 13. században Dogen Zenji tanította a shoshin gondolkodást, aki a Sōtō Zen iskola alapítója volt. 1424-ben Zeami drámaíró alkotta meg a shoshin wasuru bekarazu kifejezést, amely népszerű közmondássá vált a harcművészetekkel foglalkozók és a japán üzleti életben dolgozók körében. A mondás nagyjából annyit jelent, hogy ne feledd a kezdők elméjét, vagy hogy ne feledd a valódi szándékodat.

Daidoji Yuzan könyvében (18. század), amely a bushidóról szól, szintén megjelenik a shoshin, sőt a teljes művön végigvonul.

A koncepció egyéb megjelenései

Az elmélet a kalligráfiában is fontos szerepet játszik: nem az esztétikumra vonatkozik, hanem a gyakorló elmeállapotára.

A koncepciónak nagy hatása volt a japán építészetre is, mégpedig a metabolista stílusra. Emellett az üzleti szektorban is sokan átvették ezt a fajta gondolkodást, többek között Steve Jobs is ez alapján működtette az Apple-t. De számos egyéb területen is nagyon hasznos lenne az élet ilyen szempontból történő megközelítése – legyen az a szociális szféra, egészségügy, oktatás vagy sport.

Forrás:
https://en.wikipedia.org/wiki/Shoshin

Kiemelt kép: Pinterest