Régen Japánban arany pénzzel, koban-nal (japánul 小判) is fizettek. Egy ilyen fizetőeszköz volt pélédul a Shotoku-koban, amely egy Sado-szigeten készült koban egyik típusa, a 7,0 cm x 3,8 cm, XVIII. század elejéről származó arany érme.
A Japán-tengerben található Sado Kinzan aranybánya a Sado-szigeten (más néven Sadogasimán, japánul: 佐渡島) a XVII. század elejétől a Tokugawa-shōgunátus közvetlen ellenőrzése alá tartozott, és az ott bányászott aranyból támogatták a pénzügyeket.
Sadogashima a Japán-tengeren, Niigata prefektúra partjainál, Honshu északnyugati részén található. A sziget mintegy 850 kilométeres területen terül el, lakossága pedig mintegy 50 000 főt számlál (2020-as statisztika). Ez a sziget egykor Japán egyik legfontosabb aranybányászati területe volt. A XVII. század első felében Japán a világ aranytermelésének mintegy 20 százalékát adta, és ennek a mennyiségnek csaknem a felét itt termelték ki.
1601-ben Aikawánál felfedezett nagy arany- és ezüstér felfedezése vezetett ahhoz, hogy a Sadogashima jelentős aranytermelő területté vált. Nem sokkal később, 1603-ban Tokugawa Ieyasu (1543-1616) közvetlen igazgatása alá helyezte Sadogashimát, és megkezdte az Aikawa-bánya teljes körű fejlesztését. A ma Sado Kinzan aranybányaként ismert terület fontos bányává fejlődött, amely a Tokugawák pénzügyeit támogatta, amely a mintegy 260 évig tartó Edo-korszak alatt továbbra is uralkodott Japánban.
A Tokugawa Ieyasu bánya fejlesztésének legkorábbi napjaitól kezdve Japán más részeiből bányászati szakértelemmel rendelkező szakembereket hozott Sadogashimára. Az akkoriban rendelkezésre álló legfejlettebb, bár hagyományos technikákat alkalmazva, a kitermeléstől a fémek finomításáig minden folyamat során az aranybányában termelt finomított arany tisztaságát 99,54 százalékra emelték. Ez a tisztasági szint a jelentések szerint magasabb volt, mint például a Nyugaton, ahol az aranygyártás gépesített volt és vegyszerek felhasználásával történt.
Ma ezen a szigeten különböző kiállításokat tekinthetünk meg, többek között egy diorámát az Edo-korszakban működő Sado Kinzan aranybányáról, valamint a ténylegesen használt bányaaknák maradványait. Állítólag a Sado Kinzan aranybányát az különbözteti meg a többi bányától, hogy itt hosszabb ideig hagyományos, nem gépesített módszerekkel termelték az aranyat. Míg más országokban a bányák a XVII. századtól kezdve egyre inkább gépesítettek, addig Japánban mindez elmaradt Japán bezártsága miatt. A magas fejlettségű kézimunka eredményeként azonban olyan magas termelési szintet ért el, hogy a kézi aranytermelés csúcsának tekintették.
Az itt bányászott aranyból főként a koban nevű aranyérméket formáztak. Az Edo-korszakban a arany-, ezüst- és rézérméken alapuló pénzrendszert hoztak létre. Bár korlátozott mennyiségben gyártottak nagy címletű ovális aranyérméket is, az úgynevezett obanokat, ezek elsődleges funkciója szertartási célú volt, így a kisebb méretű kobanok játszották a fontosabb szerepet a japán pénzgazdaság működésében.
Az itt készült koban érméket a tengerentúli kereskedelemben is használták. Bár ebben az időben korlátozva volt a külfölddel való kapcsolattartás, voltak kismértékű kereskedelmi kapcsolatok Kínával és Hollandiával. Ezekből a kereskedelemből származó bevételeket Tokugawa Ieyasu monopolizálta. Kezdetben az importált áruk, például a selyem és a kerámia megvásárlásáért ezüsttel fizettek. Később, a tizenhetedik század közepére azonban az ezüst nagymértékű kivonulása miatt betiltották az ezüstben történő fizetéseket. Ehelyett kobanban kezdtek fizetni, és nem túlzás azt állítani, hogy a koban lett a sógunátus kereskedelmi fizetőeszközének fő támasza.
A Tokugawák bukását követően az aranybánya egy gépesítési folyamaton ment keresztül, és továbbra is nagy mennyiségű aranyat és ezüstöt termelt. A huszadik század második felétől azonban a termelés mennyisége fokozatosan csökkent, és a bánya végül 1989-ben bezárt.
Képek és források:
https://www.japan.travel/en/spot/1426/
By As6673 – Own work, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=5503338
By As6673 – Own work, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=5503338