004369911060985

A Kamakura-korszakban a harcos osztály, akinek akkoriban még nem volt sajátos kulturális identitása, gyakran fordult a régi udvari arisztokráciához, hogy útmutatást kérjen a kialakult magaskultúra ügyében. Ez egy nagyon sajátos kapcsolatot teremtett Kamakura és Kiotó között. A katonai vezetők távol akartak maradni a főváros intrikától és hanyatlásától, mégis irigyelték az udvar zenei, költészeti és művészeti szakértelmét. Következésképpen a Kamakura sógunátus vezetői és feleségeik gyakran kerestek kulturális és művészeti útmutatást Kiotóból, vallási és kulturális vezetőket hívva városukba.

A zen

A sógunátus az egyik megoldása arra, hogy Kamakura presztízsét emelje, a zen buddhizmus pártfogolása volt. A zen akkoriban a buddhizmus egy új formája volt, amely akkoriban uralkodó volt Kínában. A japán papok Kínába utaztak, hogy tanulmányozzák a zent, és visszahozták tanításait Japánba. A kiotói buddhista iskolák kezdeti ellenállása ellenére Kamakurában fogékonyabb közönségre találtak, ahol a régebbi iskolák kisebb befolyással bírtak. A Hōjō család és követőik lelkesen támogatták a zent, templomokat alapítottak és kínai zen mestereket hívtak meg Kamakurába. Doryu (1213–1278), más néven Tao-lung volt az egyik ilyen mester, aki a Hōjō -rezsim kegyeire talált.

A zen buddhizmus alapvető tanai nem különböztek nagymértékben más mahajána iskoláktól, de a meditációra és a személyes fegyelemre helyezett hangsúly különösen a harcos osztályt vonzotta. Más iskolákkal ellentétben, amelyek a szútrák tanulmányozását hangsúlyozták, a zen arra ösztönözte az egyéneket, hogy meditációval érjék el a megvilágosodást, tükrözve Shakyamuni Buddha saját gyakorlatát. Ez a megközelítés, amely minimálisra csökkentette a tudományos tanulás jelentőségét a fegyelem és a személyes erőfeszítés javára, nagy népszerűséget váltott ki a szamurájoknál, akik nagyra értékelték ennek egyenes és szigorú természetét.

Nichiren Daishonin

Amikor Nichiren Daishonin megkezdte tevékenységét, a japán vallási élet sokszínű és összetett volt. A narai és kiotói központú régebbi buddhista iskolák még mindig jelentős hatalommal és tekintéllyel bírtak, annak ellenére, hogy erkölcsileg meggyengítették őket a belső konfliktusok és a világiasság. A tiszta földi buddhizmus népszerűsége, vagy a Nembutsu-hívők, ahogy Nichiren nevezte őket, tovább nőtt, különösen a vidéki területeken. A zent, bár a Kamakura sógunátus, majd később a kiotói udvar pártfogolta, nagyrészt erre a két városra korlátozódott. Volt azonban egy másik buddhista csoport, amelyet Nichiren említett, amely a szigorú szerzetesi fegyelemre összpontosított, és a Kamakura időszakban újjáéledt.

Nichiren Daishonin korszakát a gyors társadalmi változások, a természeti katasztrófák és a külföldi invázió veszélye jellemezte, ami arra késztette a japánokat, hogy nagy hévvel keresték a lelki megnyugvást. A vallási ügyek kiemelkedően fontosak voltak, és az emberek készek voltak heves vitákra, sőt, fizikai erőhöz is folyamodtak meggyőződésük védelmében.

Forrás:

https://www.nichirenlibrary.org/en/ott/Introduction/2

Itt tudsz japán termékeket vásárolni ↗

Ha japán terméket szeretnél, itt tudod beszerezni

SEO és marketing felelős↗

Lapj kapcsolatba a blog készítőjével

ArigatoApartman

Ismerd meg a japán stílusú apartmant Balatonakarattyán

error: Content is protected !!