Aki járt már Japánban, biztosan észrevette, hogy a boltok polcain és az utcai árusok standjain mennyiféle bagoly ábrázolás található a termékeken. Legtöbbször telefondísz, matrica vagy kedves kis plüssjáték formájában. A bagoly ugyanúgy szerencsehozó állatkának számít a modern japán kultúrában, mint ahogy a méltán híres mancsával integető macska (Maneki-neko, 招き猫).
Miért pont a bagoly?
Japánban úgy tartják, hogy a bagoly nem csak szerencsét hoz, de megvédi az embert a szenvedéstől is. A bagoly, vagy ahogy a japánok nevezik „fukuro” (梟) etimológiai értelemben egy összetett szó, a fuku (福) szerencsét jelent, a ku (来) jönni, míg a ro (郎) egy képző, mely a fiúnevekben használatos. A kuro (苦労) pedig kemény munkát /szenvedést jelent. Tehát a bagoly jelentése szó szerinti fordításban: „szerencse a szenvedésben„. Átvitt értelemben pedig segít, hogy a befektetett kemény munkának végül meglegyen az eredménye.
A szigetországban sokan gondolják úgy, hogy a különböző színű szerencse bagoly figurák az élet különböző területein hoznak szerencsét, úgy, mint a szerelemben, tanulásban, vagy éppen az egészség megőrzésében.
Bagoly figurát gyakran ajándékoznak Japánban. Kezdő vállalkozóknak is remek ajándék lehet, ugyanis a bagoly képes 270 fokban elfordítani a fejét, ezt a fizikai képességét pedig úgy értelmezik, hogy egy sikeres, széles szociális hálóval rendelkező, üzleti életben jártas személyt szimbolizál.
Bagolyistenség a Felkelő nap országában…
Mivel a baglyok Japán északi részén lévő erdőségekben őshonosok, egyértelmű, hogy eredetüket az ott élő ősi kultúrában kell keresni.
Chikap Kamuy az anyaföld és a bagoly istene az ainuk szerint. Az istenség hatalmas szemeivel figyeli a földet, az emberek és az istenek viselkedését. Úgy tartják, hogy szemeiből arany – és ezüst könny hullik, így az anyagi siker szimbólumaként tartják számon Hokkaidō (北海道, magyarul ejstd: Hokkaidó) északi részén.
Őrző szerepét a következő legenda meséli el: Egyszer hatalmas éhínség támadt az emberek között. Chikap Kamuy nem tudta az okát, ezért követet küldött a többi kamuyhoz, hogy kiderítse. Elsőként a varjút kérte fel, hogy vigye el az üzenetét. A Bagolyisten hosszasan mondta mondanivalóját, a Varjú pedig hallgatta, mígnem a harmadik napon elaludt. Chikap Kamuy égtelen haragra gerjedt, és elpusztította őt. Ezután a Szajkót kérte fel, de a negyedik napon ő is elaludt. Chikap Kamuy hát őt is elpusztította haragjában. Végül a Vizirigót bízta meg, aki hat napon keresztül hallgatta az üzenetet, amit végül felvitt az istenek országába. A válasz nem sokat késett. Az istenek közölték a Bagollyal, hogy az emberek mérték nélkül halásztak és vadásztak, nem tisztelték a természetet, ezért az istenek büntetésképpen éhínséget bocsátottak a földre. A Bagolyisten ezután leszállt az emberek közé és megtanította nekik a rituálékat, amiket a halak és a vadak elejtése után voltak kötelesek megtenni. Az istenek elégedettek voltak, az éhínség pedig megszűnt a földön.
A bagolykultusz változása a modern időkben…
Az 1868-as Meiji Restaurációt követően a nyugati behatás a bagoly imázst is alaposan átformálta: a tudás és a bölcsesség szimbólumává vált a szigetországban. Manapság már ugyanúgy ajándékoznak bagoly figurát érettségi ballagásra, diplomaosztóra, mint ahogy a nyugati világban is megszokhattuk. A legnépszerűbb azonban a 60. születésnapra szánt szerencsehozó szobrocska, hiszen az érett gondolkodású, bölcs személyt szimbolizálja.
Fukuro Café – avagy a Bagolykávézó
A baglyok nagy népszerűségének köszönhetően 2013-ban nyílt meg Tokióban a legelső bagoly kávézó, a Fukuro no Mise. A vendégeknek itt is szigorú szabályokat kell betartaniuk, csakúgy, mint a macskakávézókban. A baglyok bár vadon élő állatok, mégis elég jól viselik az ember közelségét. Az itallapon körülbelül 1000 jennek megfelelő árú italok találhatóak, amihez jár egy bagoly is, akinek a társaságában kellemesen elfogyaszthatjuk a rendelésünket.
Az állatok számára különleges erdő hatású díszítést csináltak. Állványokat, amikre rárepülhetnek, sok a zöld szín és a mesterséges fa. A baglyokat tisztán tartják, gondoskodnak az egészségükről és a kávézó üzemeltetői naponta legalább 20 percet röptetik az állatokat. Ketreceikben viszonylag kevés időt töltenek, hiszen nagyon sok a vendég, az emberek szinte egymásnak adják a kilincset.
Források:
https://szem-szajnak.reblog.hu/bagoly-kavezo-001
https://owlcation.com/social-sciences/owls-in-Japanese-culture
http://www.ehonnavi.net/pro/
Képek: Pexels, Pixabay jogtiszta képek, Ballagó Petra saját képe,
