Genji meséje ma

A japán nyelv sokkal többet változott, mint a legtöbb nyelv, mondják a szakértők.

A régi könyvek és szövegek bonyolultak a mai szemmel nézve. Ha el is tudjuk olvasni a régi kézírásokat, másik kihívás a szöveg értelemzése. Minél régebbre megyünk vissza, talán annál nehezebb dolgunk van. A legrégebbi fennmaradt magyar könyvből így felületes nézegetésre csupán szavakat sikerült megértenem, de már nem tudnám felolvasni egybefüggően a szöveget, nemhogy értelmezni. Sokat segített a nyomtatás bevezetése és napjainkban a digitalizálás. Európa szerte vannak mese gyűjtemények, az egyik leghíresebb talán ezek közül a Canterbury mesék, ahol  bár nem mai nyelvezettel írottak, de attól még lehet élvezni a mesét magát, persze a digitális formában.

Japánban is felismertek, hogy a japánok többsége nem érti a 100+ évvel ezelőtt írt műveket. Nemcsak a karakterek olvasata miatt. Nemrégiben készült egy felmérés, hogy a japán fiatalok gyakran nehezen tudnak elolvasni bármit is, amit több mint 50 évvel ezelőtt írtak, így a múlt nagyrészt elérhetetlenné válik számukra. Erre a problémára talált egy megoldást Yakucho Setouchi, aki buddhista apácaként tevékenykedik és modern nyelvre fordította le a Genji meséjét. Könyve bestseller lett.

Genji herceg a japán kultúra központi alakja. Ő volt a „Genji meséje” könyv címszereplője, a közel 1000 éves szerelmi történetnek, amelyet a világ első regényeként emlegetnek, és általában Japán egyik legnagyobb irodalmi teljesítményének tartják. Murasaki Shikibu munkája.

Genji meséjét korábban már lefordították modern japánra, de ezek általában formális japánnal készültek. Ezt a mai fiatalok nagyrészt emészthetetlennek vagy akár érthetetlennek találják. Ez adta a gondolatát a mű modernebb köntösébe való átöltöztetésére.

Ez egy nagy feladat, részben azért, mert a regény olyan hosszú – Setouchi asszony fordítása 10 kötetes –, részben pedig azért, mert az eredeti nyelv annyira szűkszavú. Az eredetiben sok mondatnak nincs tárgya, és az archaikus és mélyen árnyalt udvariasság sok rétegét alkalmazza.

Az volt a célja, hogy egy nagyon olvasmányos könyvet készítsen, olyat, amelyet általános iskolás gyerekek és a 90-es éveikben járó emberek egyaránt élvezhetnek. A fáradtságos munkája meghozta gyümölcsét. Összesen közel 2,1 millió kötetet adtak el, ebből 340 000 az 1. kötetből és kisebb számban a későbbi kötetekből. „Genji” néven színdarab is lett belőle. Talán nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy Ő lett Japán leghíresebb apácája. Templomában rendszeresen tart előadásokat az életről és az imáról, és most hatalmas tömegek fordulnak meg náluk a Genji sorozat miatt. A következő lépés az előadásairól készült videógyűjtemény kidolgozása. Setouchi asszony nagyon jó írói vénával rendelkezik és képes a történeteit érdekessé, fordulatossá tenni.

A „Genji meséjét” a 11. század elején írta egy ragyogó fiatal özvegy, Murasaki Shikibu, aki a császárné nevelőnője volt, és felkeltette a császárnő apjának (látszólag nemkívánatos) figyelmét. Tele van pszichológiai témákkal és finom módon írja le a politikai színpadot más módon, a nők oldaláról. Mivel egy nagyon magasan képzett nő volt, széles körben olvasott, és tudta, hogy ha férfi lenne, sokkal többet tudott volna elérni, kicsit átvitte ezt a regényébe is és részben elégedetlenségét akarta kifejezni a nők korabeli helyzetével kapcsolatban. A kulcsfigurák azok a nők, akiket a herceg használ, majd eldob. Magát a herceget csupán egy irodalmi eszköznek tekinti, amellyel tovább viheti a cselekményt, és kifejlesztheti a nők érdekesebb karaktereit.

Forrás:

Kép: Murasaki, Ukiyo-e, Harunobu Suzuki munkája, c. 1767

​