Természetesen a mochi vagy omochi sem maradhat ki a sorból. A mochit ha nagyon leegyszerűsítjük, akkor úgy készítik, hogy egy speciális, rövid szemű rizst ragacsos tésztává verik (erről már korábban posztoltam videót, lehet, emlékszel rá). Régen a rizst Japánban szentnek tartották, és lelket tulajdonítottak neki. Nagy tisztelet övezi mind a rizst, mind annak végső formáját, a mochit, ezért a fontosabb ünnepek alkalmával előszeretettel fogyasztották: újév, a lányok napján március 3-án (babafesztivál), május 5-én (fiók fesztiválja vagy gyereknap), de a hanamin alkalmával stb.
Az újév egyik központi dekorációja a kagamimochi 鏡餅, ami szó szerint „tükörmochit” jelent. Egy emeletes, kerek formájú mochit képzeljünk el, ahol a mochi golyót, mint egy hóembernél rakodják egymásra, mindig egyel kisebb gömböt helyezve az előzőre. Kettő vagy három emelet a gyakori.
Azért kapta a tükör mochi elnevezést, mert a legendákban szerepelt egy bronz kerek tükör, a Yata no Kagami (八咫鏡), amely a császári regáliák egyike, egy shinto szent szimbólum, a bölcsességet és az őszinteséget testesíti meg és Amaterasu omikamira utal. Erről egy másik bejegyzésben még fogok mesélni, mert szerintem nagyon érdekes története van.
Visszakanyarodva a kagami mochira, azért vannak a mochik egymásra helyezve, mert állítólag a szerencsés dolgok egymásra rakása növeli a további szerencse létrejöttét. Persze maguknak a mochiknak is van jelentésük: a kisebb a Holdat, a nagyobb a Napot jelképezi. Más forrásban azt olvastam, hogy a Jin és a Jang-ot is jelképezi. Ezek után nem meglepő, hogy a kagamimochi a Toshigami-samát, az év istenét üdvözli. Lényegében egy felajánlás, amelyet azért tesznek, hogy az elkövetkezendő esztendő biztonságban, szerencsében következzen be.
A kagamimochi nem önmagában szokott állna, hanem egy csomó szimbolikus tárgy is körül veszi. Ezek szerencse szimbólumok, hasonlatosak a shimekazari szombólumaihoz. Például a daidai, mandarinra emlékeztető gyümölcs, a hosszú életet jelképezi, az örkzöld levelek a tisztaságot, a villám hajtású vörös-fehér papír (shide) a szellem megtisztulását, a gonosz szellemek távolt tartását. Általában egy pici állványra helyezik -sanpō (三宝)- amelyen az isteneknek való felajánlásokat szokták tenni az oltáron. A shihōbeni (四方紅) egy négyzet alakú papír, amelyre magát a mochit teszik rá és a tűzesetektől hivatott a házat megvédeni.
Ha a boltokban nézelődünk, találkozhatunk egyszerűbb és díszesebb kagami mochival is.
Régen már a matsumukae után, december 13.-án kiállították a kamidamára, azaz az oltárra, vagy akár a tokonomára ehlyezték. Napjainkban ezt inkább dec. 28.-30.-án táján teszik. A mochi egészen a kagamibiraki-ig (azaz „a tükör kinyitása”-ig) marad az oltáron, egy shintō szertartásig, amely január második szombatjára vagy vasárnapjára esik és amely alkalmával feltörik és megeszik azt. Ez alatt az egy hónap alatt szinte teljesen megszárad, ezért vagy egy kisebb kalapáccsal ütik szét, vagy pedig vízben puhítják, majd elfogyasztják. Fontos, hogy kést nem szabad használni és felvágni, mert ez szerencsétlenségnek számít. A mochit aztán különböző módon is elfogyaszthatják, rizskekszet készíthetnek belőle vagy levesbe teszik.
Érdekesség: A kagamibiraki egy fontos rituálé a japán harcművészeti dōjōkban. A japán harcművészetekben először Kanō Jigorō, a judō alapítója vette át 1884-ben, és azóta a gyakorlat átterjedt az aikido, a karate és a jūjutsu dōjō-ba.
Forrás és képek:
www.arigatojapan.co.jp/kagami-mochi-a-sweet-new-year-tradition/
www.matcha-jp.com/en/1400
By Flickr.com user "tanakawho" – https://www.flickr.com/photos/28481088@N00/335970843/, CC BY 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=1518965