1603-ban Japán lezárta partjait a külföldiek előtt: nem akarták, hogy a kereszténység elterjedjen az országban. Ez a lezárás egészen az 1800-as évekig, a Meiji-restaurációig fennállt. Ennek az izolációnak köszönhetik a japánok azt az egyedi kultúrát és tradíciót, amely évszázadok óta fontos részét képezi az életüknek.
Azonban a kultúra mellett a fenntarthatósági megoldásokat is ez az időszak szülte: mivel nem volt import és export, ezért rá voltak kényszerülve az újrahasználatra és újrahasznosításra – ezt pedig mindenféle fosszilis anyag és kemikália nélkül tették.
Slow life
Amit ma Slow-mozgalomként ismerünk, valójában már az Edo-korszak Japánjában ismert és gyakorolt életforma volt. A japánok mindenben az egyszerűségre, a minimalista stílusra törekedtek, ennek pedig lényeges eleme volt a pazarlásmentesség. Mindent újrahasznosítottak: ruhákat, élelmiszereket, tárgyakat. A nappal keltek, a holddal feküdtek. Az emberi hamvakat is újrahasznosították: fertőtlenítőként használták. A japánok ezzel az életstílussal gyakorlatilag azt a körforgásos gazdaságot művelték, amit manapság kezdenek újra elérhetővé tenni.
A lassú élet és a fenntarthatóság velejárója volt (és a mai napig is jellemző) a szezonalitás. Olyan ételeket fogyasztottak, amik épp az adott évszakban teremtek. Emellett figyelmet fordítottak a 12 zodiákus jegyre is, például a napi feladatokat ez alapján osztották fel.
Együtt a természettel
A japánok nemcsak gazdaságukban természetközeliek, hanem a mentális egészséget tekintve is fontosnak tartják a kapcsolódást környezetünkhöz. Nem véletlenül maradtak annyira népszerűek a zazen meditációk, amelyek a buddhizmusból erednek. A zazen során (amelyet gyakran a természetben végeznek) a meditáló kiszakad a mindennapokból, és a körülötte lévő természeti hangokra, illatokra fókuszál, amelyek segítenek lenyugtatni az elmét és megtapasztalni a körülöttünk lévő valóságot.
A shinrinyoku, vagyis az erdőfürdő is Japánból ered, a fogalom 1982-ben született. A lényege, hogy belemerülünk a természetbe egy erdőlátogatás során, ahol megállunk, megfigyelünk, nem sietünk. Ezek a tevékenységek segítettek a régi kor, és segítenek a mai kor emberének visszatalálni természetes életritmusukhoz.
Forrás:
https://theconversation.com/how-centuries-of-self-isolation-turned-japan-into-one-of-the-most-sustainable-societies-on-earth-183557
Kiemelt kép: pinterest