Kabuki

A hagyományos japán kultúra számos eleme, mint például a gasztronómia és a harcművészetek, világszerte jól ismertek. A kabukit, a klasszikus színházi előadások egyik formáját talán nem ismerik annyira nyugaton. Közel 400 év alatt fejlődött, és a mai napig megőrizte befolyását és népszerűségét. A Kabuki szó a japán kabuku igéből származik, ami azt jelenti, hogy nem szokványos vagy bizarr.

Kezdetek

Története a 17. század elején, Kiotóban kezdődött, ahol egy Izumo no Okuni nevű szentélylány a város száraz Kamo-folyó medrét használta színpadként, hogy szokatlan táncokat mutasson be a járókelőknek. A járókelők ezt szórakoztatónak és megbabonázónak találták. Hamarosan más csapatok is elkezdtek ugyanabban a stílusban fellépni, és a Kabuki beírta magát a történelembe, mint Japán első drámai előadásmódja, amely az egyszerű embereket szólította meg.

Azáltal, hogy maszkok helyett sminkre és arckifejezésekre támaszkodott, és a népmesék helyett a történelmi eseményekre és a mindennapi életre összpontosított, kabuki megkülönböztette magát a nō néven ismert felsőbb osztályú táncszínházi formától, és egyedülálló kommentárt adott az Edo-kori társadalomról. Eleinte a táncot csak nők gyakorolták, ezt Onna-Kabuki néven emlegették. Hamarosan együttes előadássá fejlődött, és a teaházak állandó attrakciója lett, minden társadalmi rétegből vonzotta a közönséget.

Szabályozások

A konzervatív Tokugawa sógunátus 1629-es betiltotta a női eladókat, amely a Wakashu-Kabuki megjelenéséhez vezetett, fiatal fiúkkal a színészek között. De amikor ezt is betiltották, áttértek a férfiak által előadott Yaro-Kabukira, ami kidolgozott jelmezeket és sminket igényelt a női szerepeket játszóknak, vagyis az onnagatának. Az ellenőrzésére tett kísérletei nem értek véget az előadók nemének vagy életkorának betiltásával. Tokugawa katonai csoportját vagy Bakufut a konfuciánus eszmék táplálták, és gyakran szankciókat léptetett életbe a jelmezszövetekkel, a színpadi fegyverekkel és a cselekmény tárgyával kapcsolatban. Ugyanakkor Kabuki szorosan kapcsolatba került a Bunrakuval, a bábszínház egy kidolgozott formájával, és hatással volt rá.

Hatása

Ezeknek a hatásoknak köszönhetően az egykor spontán, egyfelvonásos tánc strukturált, ötfelvonásos színművé fejlődött, amely gyakran a konfuciánus filozófia alapelvein alapult. 1868 előtt a Kabuki fejlődését hazai hatások alakították. Számos ukiyo-e alkotással találkozhatunk, amely témája szintén Kabuki volt. Ezek a metszetek aztán nyugaton is elterjedtek később és többek között Claude Monet, Vincent van Gogh festőművészek és Claude Debussy zeneszerző is elkezdték kabuki hatásokat beépíteni munkáikba, miközben maga Kabuki sok változáson és kísérletezésen ment keresztül, hogy alkalmazkodjon az új modern korszakhoz.

Kabuki a háború után

A második világháborút követően ugyan esett népszerűsége, de néhány nevesebb rendező munkájának hála ismét virágkorát éli.  Az Okuni által úttörő művészet továbbra is örömet okoz a közönségnek a színészek kidolgozott sminkjével, extravagáns és finoman hímzett jelmezeivel, valamint a színpadon elmesélt történetek összetéveszthetetlen melodrámájával.

Ha Japánban járunk, mindenképp látogassunk el egy darabra a Kabukiza-ba. Megéri, és lehet fordító felszerelést is bérelni, így még akkor is értjük, ha nem tudunk japánul.

Forrás:

KABUKI official website – KABUKI WEB

Kabuki | History, Meaning, Costumes, & Facts | Britannica

Kabuki – Wikipedia