2026-ban Február 17-én kezdődik a kínai újév, ami sokakban felveti a kérdést: ha Japánban január 1-jén ünneplik az újévet, mégis miért találkozunk mindenhol a kínai állatövi jegyekkel, így képeslapokon, dekorációkon, apró porcelánfigurákon?
Gergely naptár
Japán hivatalosan 1873 óta a Gergely-naptárt használja, és az újévet január 1-jén tartja. A hagyományok, amelyek ehhez az időponthoz kapcsolódnak, mélyen beépültek a japán kultúrába. Mégis, a kínai zodiákus állatai továbbra is jelen vannak a mindennapokban. Ennek oka, hogy Japán és Kína kapcsolata több mint ezer évre nyúlik vissza, és a kínai kultúra számos területen, így az írásrendszer, vallás, filozófia, naptár jelentős hatást gyakorolt Japánra.
A modern japán időszámítás kialakulása a 19. század közepére tehető. 1853-ban Matthew Perry kapitány megjelent Kanagawa partjainál, és rákényszerítette Japánt, hogy megnyissa kapuit a Nyugat előtt. A Kanagawai Egyezmény (1854), majd a Harris-egyezmény (1858) olyan egyenlőtlen szerződések voltak, amelyek Japán számára kedvezőtlen feltételeket tartalmaztak. Hasonló megállapodások születtek más nyugati hatalmakkal is, például Nagy-Britanniával és Oroszországgal.
Ez az időszak komoly belső feszültségeket szült, az „Utolsó szamuráj” története is ebben a korszakban játszódik. A shōgunátus 1868-ban megszűnt, és kezdetét vette a Meiji-restauráció, amely Meiji császár (1868–1912) uralkodása alatt Japánt gyors ütemben modern, iparosodott nagyhatalommá formálta. A kormány célja az volt, hogy Japánt a nyugati országokkal egyenrangú partnerként ismerjék el, és újratárgyalhassák az előnytelen szerződéseket. Ennek részeként a politikai, jogi, gazdasági és társadalmi rendszerek is átalakultak, és számos nyugati modellt vettek át.
Naptárreform
A naptárreform is ebbe a modernizációs folyamatba illeszkedett: Japán a nyugati világhoz való igazodás jegyében hivatalosan is bevezette a Gergely-naptárt, így az újév január 1-jére került. Ezért nem ünneplik a kínai újévet országos szinten, bár természetesen tudnak róla, és a zodiákus állatai továbbra is népszerű motívumok. Ezeket ETO motívumoknak hívják.
Ma Japánban a kínai újévet főként olyan városrészekben tartják meg, ahol jelentős kínai közösség él, például Yokohama Chinatownban vagy Kobe egyes negyedeiben. A japánok azonban szívesen vásárolnak az adott év állatövi jegyéhez kapcsolódó díszeket, például a japán Amazonon is rengeteg cuki porcelánfigura kapható.
Érdekesség, hogy míg Kínában nagy jelentősége van annak, ki melyik állatövi jegyben született, Japánban ez sokkal kevésbé hangsúlyos. Létezik japán horoszkóp is, de nem játszik nagy szerepet a mindennapokban. A japánok inkább a vércsoport alapján vonnak párhuzamot a személyiség és a jellem között, ez náluk sokkal elterjedtebb „jóslási” forma.
Forrás:
