Kintaikyo Híd: A Japán Hagyomány és Szépség Megtestesítője

Az Iwakuni városában található Kintaikyō (錦帯橋) híd 2023-ban ünnepelte 350. évfordulóját. Ez a híd, a hagyományos japán híd építészet egyik kivételes példája, és egyike azoknak az építményeknek, amelyek időtlen szépségüket máig megőrizték. Az eredeti építési technikákat továbbra is alkalmazzák, és a híd ma is ugyanazon a helyen áll, majdnem változatlan formában.

Iwakuni város Japán fő szigetének, Honshūnak a nyugati szélén található, Yamaguchi prefektúra keleti részén. A híd egy ötíves fahíd, amely átíveli a Nishiki folyó alsó folyását és Hiroyoshi Yoshikawa, Iwakuni harmadik ura építetett. A híd hossza 193,3 méter, szélessége pedig 5 méter. Gyakran emlegetik a hagyományos japán hidak egyik kiemelkedő példájaként, és a festői szépség miatt nemzeti kincsnek számít.

Iwakuni eredetileg kastélyváros volt, és fejlődése a 17. század elején kezdődött. A Nishiki folyó egyik oldalán a hegyvidék védelmi előnyei miatt kastélyt építettek, a közigazgatási ügyek központja pedig a hegy tövében volt. Mivel azon az oldalon csak egy keskeny földsáv volt, a város idővel benépesedett és átnyúlt a folyó másik partjára is, ahol többnyire szamuráj rezidenciák és kereskedőházak álltak. Ehhez az átjáróhoz épült a Kintaikyō híd, hogy összekösse a várváros két részét.

Legenda: A híd történetének egyik legismertebb legendája, hogy egy nap (1644-ben) egy zen mester érkezett a vár urához Kínából, hogy Hiroyoshi betegségét kezelje.  Egy nap, miközben Hiroyoshival beszélgetett, mesélt a hazájáról és szülővárosáról. Horoyoshi egy könyvet rendelt Nagasakiból, amely a szerzetes szülőhazájáról szólt. Amikor ez a könyv megérkezett hozzá, és elkezdte azt nézegetni, Hiroyoshi ráébredt, hogy hidat kell építenie. Mivel a környéket rendszeresen árvizek sújtották, a híd lábait az Iwakuni-kastély kőfalaihoz is használt technikával építtette. A technika lényege, hogy a halmozott kőfal belsejébe nagy és kicsi kövek keverékét teszik, hogy lehetővé tegyék a víz áramlását a falban. Majd a halmokat egy úgynevezett „makikin” és „kassugai” nevű elemekkel fogják össze, valamint nem használnak szögeket a vázat alkotó fő részeken sem.

A híd építésének legnagyobb kihívását a Nishiki folyó sebes áramlatai jelentették. Az 1673-ban épült híd egyedülálló volt, mivel kigumi fából készült boltíves szerkezetet alkalmazott, melyet kőből készült stégek támasztottak alá. A híd építési módja és az asztalostechnika páratlan és eredeti volt. A híd máig az eredeti szerkezetében áll, bár igaz, hogy hidat két alkalommal is elmosta az áradás. Mindkét esetben újjáépítették a sérült szakaszok cseréjével, változtatás nélkül.

Sajnos 1950-ben, a Kizia tájfun idején a híd megrongálódott, a környékbeliek elvesztették a lakhelyük szimbólumát és legnagyobb büszkeségét. Az egész városra kiterjedő újjáépítési mozgalom indult. Végül állami támogatással és a helyiek erőfeszített munkájával a hidat teljesen újjáépítették. Legutóbb 2004-ben újították fel a faszerkezetét.  

A japán kormány 2021-ben a Kintaikyō hidat és kastélyváros kulturális táját a Nishiki folyó alsó folyásánál fontos kulturális tájjá nyilvánította.

A híd szépsége és történelme sok művészt is inspirált az évek során, és neves ukiyo-e művészek, például Utagawa Hiroshige és Katsushika Hokusai, híres nevezetességként örökítették meg. A híd megőrizte vonzerőjét az évszakok változásai során, és minden évszakban más és más képet mutat. A virágzó cseresznyefák, az élénk őszi levelek és a hóval borított táj mind hozzájárulnak a híd varázsához.

A környék kedvelt kiránduló hely. A látogatók kötélpályán tudnak a Shiroyama-hegy tetejére feljutni, ahol gyönyörű kilátásban gyönyörködhetnek az Iwakuni-kastélyra és a hídra. A híd melletti és alatti kilátó helyek pedig lehetővé teszik a bonyolult kigumi fa asztalosszerkezet közelebbről való megtekintését.

Iwakuni város jelenleg azon dolgozik, hogy a Kintaikyō hidat a Világörökség részévé nyilvánítsák. Ha Hiroshima környékén járunk, érdemes erre venni utunkat, mert egy nagyon különleges élményben lesz részünk.

Források:

https://web.archive.org/web/20120313123801/http://www.sky.icn-tv.ne.jp/~guide/history/kinother.htm

https://www.bridgeinfo.net/bridge/index.php?ID=92

Képek: jogtisztta forrás/ Unsplash