Japánban eltérő módon a tanév felépítése másként alakul, mint nálunk. A tanítás a tavaszi szünet után, április 1 – jén kezdődik, és a következő év márciusában ér véget.

 Az oktatási rendszer felépítése is különbözik a miénktől, Japánban ugyanis négy szintre tagolódik: „小学校 shōgakkō (ejtsd:sógakkó) ” (6 év), amely a magyar általános iskolával hasonlítható össze, ezt követi a „中学校 chūgakkō (ejtsd: csűgakkó) ” (3 év), az alsó középiskola, ezután a „高校 kōkō (ejtsd: kókó)” (3 év) jön, a felső középiskola, majd végül a „大学 daigaku” (4 év), az egyetem/főiskola. A japán diákok egészen 2002 – ig heti öt és fél napot jártak iskolába, ezt azonban öt tanítási napra csökkentették. Ez természetesen egy váz, függ attól, hogy ki mit tanul. Az egyetemi időszak, mint nálunk is, a következőkre tagolódik: Alap képzés (BA)-  学士 Gakushi, Mester képzés (MA)- 修士 Shūshi, Ph.D. – 博士 Hakushi.

Középiskola szintig az iskolában kötelező az egyenruha viselése és a diákok maguk tartják rendben a tantermeket. Népszerűek a tanítás utáni szakkörök és különórák is.

Japánban a nyári szünet 40 napos, általában július 20. – tól szeptember 1. – ig tart. Emellett a téli és tavaszi szünet közel 10 napos.

És hogy milyenek az iskolák: a gyermekek élete szabályozott, a szabályokat pedig tiszteletben tartják és követik. Az ország iskolázottsága az egyik legmagasabb. Az írástudatlanság Japánban nem létező jelenség. Az iskoláig nagyon szabadon nevelkednek a gyerekek, utána azonban hamar be kell illesztkedniük a mókuskerékbe. Az iskola jellemzően 6 órás, majd következnek a különórák és a foglalkozások, amelyek estig tartanak. Számunkra talán a kanji írás elsajátítása tűnik, amellyel a japán diákog éveket töltenek. Ezért Te se parázz, légy kitartó és konzekvens, olvass sokat…előbb utóbb tisztulni kezd majd a köd. 🙂