A Mizuhiki egy dekorációs elem, amelyet borítékokra, díszekre (pl.kadomatsu), ajándék dobozok csomagolópapírjára tesznek. Ezek többnyire vékony drót jellegű húrokból, kötélből készülnek és az alkalomtól függ a színe és a formája is.
Lehet például csomós jellegű megjelenése, de formázhatnak belőle állatot is. Előfordulhatnak a hajat díszítő kanzashik részeként is, de láttam már például mizuhiki technikával készült fülbevalót, medált is.
Hagyományosan a mizuhiki ragasztóval megkeményített rizs, kozo vagy mitsumata nővény rostokból készített washi papírból készült és szorosan összekötődőtt a Japánban széles körben elterjedt ajándékozási szokás körhöz.
Eredetéről több elmélet is létezik. Az egyik ilyen szerint a Muromachi-korszakban a Kínából érkező áruk olyan dobozokban voltak a kikötőkben tárolva, amelyek egy fehér szalaggal voltak átkötve. Azok a dobozok pedig, amelyek Kínába mentek, azokat pedig piros kötéllel kötötték át, így elkerülve azt, hogy ezek összekeveredjenek. Ez egy praktikus logisztikai trükk volt, azonban a japánok, akik kézhez kapták a dobozokat, azt hitték, hogy ezek a húrok kellenek az ajándékokra, hogy azok részei. Így terjedt el állítólag a köztudatban.
A nemesek esetében ez annyiban tovább fejlődőtt, hogy az ajándékok mellé nem csak szalagot kötöttek, de a szalagok alá betettek egy fehér, hajtogatott papírt is, amely egy jókívánságot tartalmazott.
Ennek fényében egy összetett jelentést hordoz magában: egy bélyeg, egy amulett, a folytonosság és az emberek összekapcsolódásának jelképe.
A csomózási technikák között több közkedvelt minta is létezik, ezeknél még az is szimbolikus jelentéssel bír, ha mondjuk a csomó szorosan illeszkedik össze. Ezt azt sugallja, hogy akitől kaptuk, szorosabb kapcsolatunk van.
A mizuhikihez leginkább a nálunk ajándék csomagolásnál használatos masni hasonlít, azonban lényeges különbség, hogy a mizuhikit nem bontják meg, hanem úgy veszik le a csomagról, hogy az egyben maradjon.
Érdekesség, hogy a chonmage (丁髷) a szamurájok haját megkötő húr is egy mizuhiki tulajdonképpen, amelynek japán elnevezése a motoyui. A chonmage úgy készült, hogy egy viszonylag hosszabb lófarkat kötöttek a fejre, amelyet kamilla olajjal és egy zselés-viaszos szerű anyaggal tartottak egyben. Majd a motoyui segítségével ősszekötötték azt és visszahajtották a fejtetőre. A fej legtetejét pedig leborotválták.
A Meiji restauráció változtatásai során törvényben tiltották meg ennek a frizurának a viselését. Biztos mindenki emlékszik arra a jelenetre Az utolsó szamuráj című filmben, amikor a levágták az egyik főszereplő haját. A motoyui mai formája a Sumō rikishik hajviselete.
A leghíresebb mizuhiki készítők napjainkban Kanazawa (Kaga Mizuhiki) vagy Fukuoka (Hakata Mizuhiki) és Iyo (Iida Mizuhiki) városából származnak és mint ritka kézműves mesterség tartják számon.
Számos csomózási technikát fejlesztettek ki. Ilyen például az awaji csomó, amelyet szertartásokhoz, részvét nyilvánításhoz és rituálékhoz használnak és a formája a kagyló halak alakjához hasonlatos. Nagyon sokféle és csomó és megkötési technika létezik még, amely eseménytől függően más más jelentéssel bír.
Szín használat fontossága
1, A vöröset és a fehéret ünnepségek, ceremóniák, esküvőknél alkalmával használják és egy különleges szín párosításnak számít.
2, Arany- ezüst: esküvői ajándékokhoz és pénz átadáshoz használják, valamint olyan ünnepségek alkalmával, amely nem mindennapos eseménynek mondható, mint díj átadás, kitüntetés.
3, Arany-vörös párosítás különleges célokra alkalmazható, ilyet használnak a kapu fenyőkhöz, azaz a kadomatsuhoz Újévkor.
4, Fekete-fehér buddhista ceremóniákkal kapcsolatos dolgok esetén jellemző, például ez a szín párosítása a füstölőknél használatos mizuhikinek, illetve ha felajánlást tesznek.
5, Fekete-ezüst párosítást a fekete-fehérhez hasonló módon alkalmazzák. De a feketét a Kansai régióban például kerülik és sárgával helyettesítik.
6, A kék-fehér variációt buddhista ügyekre használták, de az utóbbi években ez egyre ritkább.
Napjainkban a mizuhiki technika egy különleges kézműves technikává nőtte ki magát és nem csak borítékoknál használják, hanem ékszereket, dísztárgyakat is készítenek belőle.
Írta: Kertész Alexandra
Forrás: http://mizuhiki.jp/tsudamizuhiki/
Képek:
http://mizuhiki.jp/tsudamizuhiki/
Kagami mochi By Shin-改 – Self-photographed, Public Domain, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=36807
Chonmage: By not listed – noted with ‘B 1161 Samurai.’, Public Domain, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=9731148