Nō színház (能)
A japán színjátszás panteista jellegű, a sintoista és buddhista szokások átvételével alakult ki. Maga a nō a hagyományos japán színjátszás része, amelyet a csak a legműveltebb közönség képes megérteni, befogadni a műfaj sajátos metaforikus jellege miatt. A nō jelentése: tehetség, képesség.
A színészek játéka eltér a nyugaton ismert színészi játéktól: nem színjátszanak, hanem arckifejezésükkel, mozdulataikkal jelenítik meg a színdarab hangulatát, tehát nem kimondottan egy cselekmény áll a nō darabok középpontjában. Ehhez nagyon jól kell érteni és ismerni a kultúrát, kultúrtörténetet és történelmet, illetve az irodalmat.
A nō ősi drámaformákból és ünnepi játékokból alakult, melyeket szentélyek előtt adtak elő.
A nō a 14. században vált önálló műfajjá akkor még nō gaku néven; alapvetően a kínai és hindu pantomim és tánc hatott rá erőteljesen.
A Meiji-korszak után a nō egyre nehezebben tudott fennmaradni, csupán néhány kitartó színésznek köszönhető, hogy nem tűnt el teljesen. A II. világháborút követően éledt fel újra a nō iránti érdeklődés, amely azóta is töretlen.
A nō ban 5 típust különíthetünk el:
– kami vagy waki: sintó szentélyek történeteiről, istenekről szólnak
– shura mono: a főszereplő egy harcos
– katsura mono: a főszereplő nő
– a gendai mono kortárs, realista történetet jelenít meg, illetve a kyōjo mono egy őrült nőről szól, aki elvesztette vagy a szerelmét, vagy a gyermekét
– kiri vagy kichiku: természetfeletti lények, ördögök, állatok a szereplői
A nō darabok rövidek, kevés bennük a párbeszéd, amelyet zenés betétek ellensúlyoznak. A fő szerepek a shite (főszereplő), a waki (másodszereplő) és a kyōgenek. Minden színész adott szerepre szakosodott, mást nem játszhat. Mellékszereplőként még megjelenhet a tsure (kísérő), a kokata (gyermek) és a tomo (néma társ, barát).
A zenei aláfestés az alábbi hangszerekből áll össze:
– fuvola (nōkan)
– kis kézidob (kotsuzumi)
– nagy kézidob (otsuzumi)
– verődob (taiko)
Ezek a hangszerek alakítják a négytagú zenekart, a hayashit. E mellett van még a 8-10 főből álló kórus (jiutai).
A nō előadás egyik legfontosabb része a recitálás (utai).
Forrás:
https://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/noh.html
http://www.literatura.hu/szinhaz/japan/no-kabuki.htm
Forrás:
By 松岡明芳 – 松岡明芳, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=4196761
