Az Ōsaka-jō (大阪城, magyarul Ószaka dzsó)  ishigaki kőfalai világos bizonyítékai a japán építési technológia magas színvonalának. Az Oszaka vár Japán egyik legjelentősebb városában, Oszakában emelkedik ki a modern, felhőkarcolókkal mintázott városképből. A város közepén található, közel 60 000 négyzet méteren, vizes árokkal, kétszeres várfallal körül véve.

Ha szeretnénk picit vissza csöppenni a középkori feudális Japánba, ide érdemes ellátogatni.

A vár egy közeli múzeum ablakából fényképezve a kettős várfallal:

A kastély a XVII. század elején épült és a fölrengésekkel sújtotta Japánban büszkén magaslanak, ahogy a kastélyhoz besétálunk.

Kansai központja

Ōsaka (大阪) ma Japán egyik vezető nagyvárosa.

A város középpontjában az oszakai kastély áll, amelyet nemcsak maga a lenyűgöző kastély szerkezet, hanem a körülötte lévő csodálatos, 12 km hosszú kőfalak is jellemeznek.

Egy könnyed sétányi távolságra van a kastély bejárata. A vár a város központjában helyezkedik el, felhőkarcolókkal és modern épületekkel körbe véve. Az egészet egy vízes árok vesz körül, amely az elmúlt évszázadokban számos alkalommal megvédte az elfoglalástól.

Az építése

Toyotomi Hideyoshi (1537–1598), a Japánt sikeresen egyesítő had úr 1583-ban kezdte el az oszakai kastély építését, és állítólag másfél év alatt elkészült a kastély központi magjával, a Honmaru-val.

Hideyoshi halála után azonban a kastélyt Tokugawa Ieyasu (1543–1616), az új shōgun és egyben a Tokugawa shōgunátus alapítója megtámadta és elfoglalta. A mai kastély az, amelyet a Tokugawa shōgunátus rekonstruált a tizenhetedik század első felében.

Akik besétálnak a kastélyhoz, impozáns kőfalak mellett haladnak végig. Olyan precízen és pontosan vannak a kövek egymáshoz illesztve, hogy a hézagok szinte alig észrevehetők a kövek között. A hatalmas kövek közé kicsi köveket illesztettek, de habarcs nélkül, így a földrengések esetén képesek mozogni, ezért nem omlanak le.

A kőfalak felépítését a feudális urak (daimyo) között osztották fel. Ezért láthatjuk a címereiket még ma is a köveken. Nagyjából 1 millió gránit követ használtak fel a falakban és Japán különböző pontjairól származnak.  

Valószínűleg azért ilyen részletesen és precízen vannak kidolgozva, mert azok minősége tükrözte  a daimyok tekintélyét, így kizárólag tökéletes munkát adhattak ki kezeik közül.

A főbejárat, az otemon mellett példáuol 3 olyan szépen megmunkált kő található, amely 5 méter magas és 8-11 méter szélesen lapszerű lapokká dolgoztak fel, hogy függőleges akadályként szolgáljanak a kőfalak lábánál. Ez a három szikla egyetlen óriási szikladarab három szelete.

A kastély központi magjában a bejárattal szemben egy másik kő, a tako-ishi (polipkő) található.

Gyakran találkozhatunk erre felé takoyaki árusokkal. Ne hagyjuk ki, nagyon finom! Ez a legnagyobb egyedi várkő Japánban. 5,5 méter magas, 11,7 méter széles és körülbelül 108 tonna súlyú. A kő állítólag onnan kapta a nevét, hogy amikor a felület nedves lett, egy polip körvonalai jelentek meg.

A falak

A fal nagyjából 24-25 méter magas a vizesárok vízfelszínétől a tetejéig.

Egy 1959-es ásatás során egy régi kőfalat fedeztek fel. A jelenlegi kastély az első Toyotomi Hideyoshi által épített kastély lábnyomára épült valószínűleg. Egy 1984-es újbóli vizsgálat során egy másik kőfalat tártak fel jó állapotban a kastély első építésekor.

A várban múzeum is helyet kapott, amely tárlatán végig követhetjük a vár történelmét.

Itt megtudhatjuk, hogy Toyotomi Hideyosi kezdte meg a várkastély építését védelmi feladatok ellátására. Ő volt Japán egyik legnagyobb egyesítője. Szerény származása ellenére feltornászta magát a ranglétrán, egyszerű szamurájból Oda Nobunaga, az akkor leghatalmasabb hadúr jobbkeze lett.

Számos kaland és hőstettet hajtott végre, például banditákkal egyezkedett háborúk megnyerése érdekében, megostromolt bevehetetlen várakat.  Az Ōsaka-jō építése volt egyik főműve.

A várat napjainkban a mozgásukban korlátozottak is megtekinhetik belülről, egy lift segítségével

1585-re el is készült a belső rész, de ekkor Toyotomi úgy döntött, hogy kibővítteti a várat, hogy az ellenségnek még nehezebb dolga legyen, ha be akarja venni az épületet.

1598-ra teljesen készült el a komplexum. 1600-ban Tokugawa Ieyaszu megtámadta és le is győzte Toyotomi Hideyoshi fiat, Hideyorit és a védő seregeit, a várba azonban nem tudtak bejutni.

Hideyoshi halála után Hideyori let az utódja.

1614-ben tettek egy újabb kísérletet, ezúttal úgy, hogy a várat körbe vevő vizes árkot próbálták meg feltölteni, hogy könnyítsék a bejutást. 1615 nyarán Hideyori katonáival együtt elesett, így a várkastély a Tokugawa családé let.

1620-ban Tokugawa Hidetada shōgun parancsot adott a várkastély újjáépítésére, kibővítésére.

A belső kastélyt megmagasíttatta és új falakat húzatott fel. Az akkor emeltetett falak a mai napig állnak.

A háborúk mellett természeti katasztrófák is akadtak a vár életében, például 1665-ben, amikor egy villám csapás következtében leégett, de volt földrengésben, tűzvészben is rendesen része.

Kisebb felújítások, értékmegőrzés történt az évszázadok során, azonban a modern kor legjelentősebb felújítása az 1930-as évekre tehető.

A második válág háború bombázásai nyomot hagytak a komplexumban, amelyet a háborút követően helyreállítottak.

A legutóbbi nagy felújítás a kilencvenes években történt.

Kertész Alexandra

Forrás:

http://www.osakacastle.net/english/history/index.html

Oleg Benesch und Ran Zwigenberg: Japan’s Castles: Citadels of Modernity in War and Peace. Cambridge, 2019, ISBN 9781108481946.

Korábbi saját cikkem nyomán: https://www.ilovejapan.hu/oszaka-var/

Von 663highland – Eigenes Werk, CC BY 2.5, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=7745274

Saját és jogtiszta képek