Setsubun vagy átírással a Szecubun az a nap Japánban, mely a tavasz kezdete előtt van. Régebben egyfajta Szilveszterként gondoltak, és együtt járt egy különleges rituáléval, mely megtisztította az előző évi gonoszt és elűzte a betegséghozó gonosz szellemeket az elkövetkezendő év számára. Ezt a szertartást mamemakinak nevezik, amely annyit tesz „bab szórás”.
A külföldiek nagy része valószínűleg meglepődik ezen a szokáson, hiszen babbal dobálózni valljuk be őszintén, fura dolog, főleg akkor, ha előtte a szokásról még nem hallottunk előtte. Sajnos egyre ritkábban tartják ezt a szokást és ha igen, azt főleg a gyerekek miatt teszik. Néhány nem tradícionális eleme azonban teljesen beépült, de ezek többnyire a figyelem felkeltés miatt vannak jelen a médiában és a gyakorlatban a mindennapi emberek nem tulajdonítanak neki túl nagy jelentőséget. Talán annyit, hogy setsubunkor makit esznek, mert ez egy hagyományos étel ekkor, Február 3.-án, ha a naptárban pontosan meg szeretnénk jelölni.
Eredetileg a holdnaptár szerint a tavasz kezdetekor tartották, a neve is erre utal. Ekkor azt kiabálják, miközben a babot dobálják, hogy “Oni wa soto, fuku wa ichi”, amely egyben mint egy ima is arra, hogy a régi gondokkat elűzzük, a reményt a jövőre beengedjük. Az újévi nagytakarítást követően ez valahogy következik is, a nagy rendrakás után elűzni a démonokat és a gonosz szellemeket. Eredete a tsuina kínai szokásra nyúlik vissza, nagyjából a 8.század környékén vették át, de persze mint mindent, japánosítottak.
A maszkok a démonokat szimbolizálják, a babok a követ, amivel megdobálják, a kiabálás az elűzésüket.
A “mamemaki” a bab dobálás szokás amúgy a Muromacsi-korban tűnt fel először. A nyugati kultúrában az esküvőn a rizs dobálása a termékenységet hivatott elősegíteni, hiszen azt a mozdulatot szimbolizálja, ahogy a parasztok tavasszal a magok eldobálásval megtermékenyíik a földet. Japánban ez inkább arra utal, hogy ezen a napon a gonosz démonok szabadon járkálnak és a bab dobálás azok elűzését segíti.
Ezek többnyire pirított szójababok, vagy szerencsehozó babok és az ajtón dobják ki őket. A maszk azért kell, mert azt magára ölti a család egyik tagja, magára öltve az oni, vagyis a demon személyét. Aztán persze Őt is kidobják az ajtón. Közben azt kiabálják: “demon kifele, szerencse befele” / “Oni va szoto, fuku va ucsi!”, majd rácsapják az ajtót.
Persze sokan járnak ilyenkor szentélyekbe is. Papok és meghívott vendégek dobálnak pirított szójababot, pénzes borítékot, édességet, kis ajándékokat.
Hova menj el, ha ilyesmit szeretnél látni: Tokió Aszakuszai szomszédságában a Sendjou-ji. Kansai régióban ilyenkor fogyasztják a maki tekercseket, az eho-makit (Szerencsés irányú tekercs, hogy az év a szerencse irányába nézzen) is, de ez szinte már mindenhol elterjedsz szokás, talán az egyik, amit leginkább tartanak.
Régen úgy gondolták, hogy újévkor a szelemek világa ismét közelebb kerül az emberek által élt világhoz, ezért van szükség az elűzésükre.
Kertész Alexandra
