A washi (和紙) megnevezést három növény hosszú belső rostjaiból készült hagyományos papírokra használják.
A „wa” jelentése japán, a „shi” pedig papír.
Ahogy Japán a világ többi részével együtt rohan a 21. századba, és a modernebb technológiák veszik át az uralmat, a gépek képesek hasonló megjelenésű papírokat előállítani, mégis ezek minősége nagyon eltér az autentikus washi papírtól.
Egy 2008-as statisztika szerint kevesebb, mint 350 család maradt Japánban, amely kézi papírgyártással foglalkozik.
Történelem
Bár a papír eredetileg Kínából származik, a technikát i.sz. 610-ben buddhista szerzetesek hozták Japánba, akik szútrák írásához használták és kezdték el készíteni.
A 800-as évekre a japán papírgyártási technikája túlszárnyalta a környező országokét, és olyan papírok születtek, amelyek színükben, textúrájukban és dizájnjukban egyediek és különlegesek voltak.
Európában a 13. Században kezdtek papírt gyártani, nagyjából 600 évvel a japánok után.
Az 1800-as évek végére Japánban több mint 100 000 család készített papírt kézzel. Nagy változást hozott a gépesített papírgyártási technológia bevezetése, amely technikai alapját Európából vették. Ebben az időben a „nyugati” dolgok meglehetősen keresettek lettek, beleértve a függönyöket (nem a hagyományos shōji) és a francia nyomatpapírokat (nem a japán kozo). Ezzel egy időben a termelés visszaesett, mígnem 1983-ra már csak 479 papírgyártó család maradt. Ma a néhány megmaradt család az indiai, thaiföldi és nepáli kézzel készített papírokkal próbálja felvenni a versenyt a világpiacon, ahol az alacsonyabb megélhetési költségek olcsóbban teszik lehetővé a papírgyártást.
Nyersanyagok
Három növény – a kozo, a mitsumata és a gampi – belső kérgét használják, amelyek mindegyike Japánból származik. Ezeket a növényeket elsősorban a washi készítéséhez használják.
A Kozo (papíreperfa) védő, vastag és erős textúrájú. Ez a legszélesebb körben használt szál, és a legerősebb is. Mezőgazdasági növényként termesztik, és évente regenerálódik, így az erdőket nem fenyegeti túltermelés.
A Mitsumata finom, puha textúrát ad. A Mitsumata növekedése tovább tart, ezért drágább alapanyag. Japánban őshonos növény, amelyet termesztenek.
Gampi volt a legkorábbi, és a legnemesebb szál a washiban. Kiváló természetes fénye van, és gyakran nagyon vékony szövetekké készítik, amelyeket a könyvkonzerválásban és a chine-collé nyomatkészítésben használnak.
Más szálakat, például kendert, abakát, műselymet, lószőrt és ezüst- vagy aranyfóliát is használnak, továbbá más szálakkal keverik össze a dekoratív hatás érdekében.
Előállítási módszerek
A kozo, gampi vagy mitsumata ágait lenyírják, beáztatják, a kérget eltávolítják, a szívós, rugalmas belső kérget pedig szétválasztják, megtisztítják, majd áttörik és kinyújtják.
Az összetört rost folyékony oldathoz való hozzáadása, nyálkaként a tororo-aoi-val (erjesztett hibiszkuszgyökérrel) kombinálva, keveréskor pasztaszerű anyagot eredményez.
Ezt a „pasztát” addig „dobják”, amíg egyenletesen el nem oszlik egy bambuszhálós szitán. A lapokat még nedves állapotban egymásra teszik, majd később kifektetik a napra, vagy szárítógépre teszik.
Miért különleges a washi papír és mihez használhatjuk?
1. Szó szerint melegebb tapintású, mint a fapépből készült nyugati papírok. Tapintható tulajdonságai jó alapot adnak meghívókhoz és könyvekhez egyaránt.
2. Mivel a szálak hosszúak maradnak, tördelve és nyújtva, nem pedig apróra vágva, a washi egy erős papírnak mondható. A tiszta szálas washi-t még varrni is lehet, és régebben páncélhoz és kimonóbéléshez használták.
3. A szálak hossza és a nyersanyagok jellege biztosítja, hogy a washi nedvesen is jól megmunkálható legyen. Így kiválóan alkalmas papírmaséhoz kézműves jellegű, papír megmunkáló technikákhoz.
4. A kozo és a mitsumata természetesen áttetsző növényi szálakat hoznak.
5. A szálak természete a tinták és festékek jó felszívódását hozzák magukkal. A „tiszta szálas” és festett papírok sokkal sűrűbb és élénkebb színt eredményeznek, ha szövet- vagy akvarellfestéket alkalmaznak rajta.
6. A szálak véletlenszerűen helyezkednek el, ezáltal a papír ellenáll a gyűrődésnek és a szakadásnak. Ez azt jelenti, hogy alkalmas lehet akár könyvek, dobozok befedésére stb.
7. A Washi sokkal kisebb súlyú, mint a többi azonos vastagságú papír. Könyvpapírként ezért kiválóan alkalmazható.
8. Alacsony savasság. A hagyományosan előállított japán papírok savmentesek, ha nincsenek kifehérítve vagy méretre vágva. Ennek köszönhetően számos nyomtatott papír maradt fenn, akár 1000 évvel korábbról is. Ma például Kurotani falu iratai a legjobb levéltári iratok közé tartoznak.
9. Dekoráció. Régen a fatömb vagy kézi metszet sablonokkal felvitt szép minták élénk karakteres papírokat hoztak létre és használták dekoratív célokra. A közelmúltban a szitanyomásos chiyogami (kis, ismételt mintás papír) hihetetlen nagy választékban kapható, és széles körben használják a kézművesek, nem csak Japánban. Bár géppel készült, az elérhető minőség körülbelül 70%-os, és több száz mintában kapható.
Forrás:
https://ja.wikipedia.org/wiki/%E5%92%8C%E7%B4%99
https://awagami.com/
https://japanobjects.com/features/washi-paper
Képek:
By Tomomarusan – This is the creation of Tomomarusan, CC BY 2.5, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=621911
By Nakagita Yoshiaki – Own work, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=51396416
Tomomarusan – This is the creation of Tomomarusan, CC 表示 2.5, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=612490による