A ZEN buddhizmus a mahajáma buddhizmust követő iskolák együttes elnevezése. Indiából terjedt tovább Koreán át Japánba. Biztos találkoztál már vele, legalább hallomásból, ha máshol nem is, talán a harcművészeteknél.
Zen kert
A meghatározott, keresztbe tett lábakkal (lehetőleg lótusz ülésben), egyenes háttal, ülő helyzetben történő meditálás különleges hangsúlyt kap a vallásban: ez a zazen (jelentése: meditációban ülve). A szemek előre lefelé néznek, fókusz nélkül. Fegyelmezett légzés, hagyva, hogy a gondolatok menjenek-jöjjenek anélkül, hogy tudatosan alakítaná a meditáló azokat. Cél az, hogy nyugalomba hozzuk a lelkünket és megtaláljuk a gyökerünket, megszabadulva a zűrzavartól és a zsongástól, amelyben élünk.
Dōgen (Dōgen Zenji 1200-1253, magyarul ejtsd: Dógen Zendzsi) volt az, aki jelentős szerepet játszott a zen elterjedésében. Iskoláját Sōtō -nak (ejtsd: Szótó) hívták, a meditáció fontosságát terjesztette. A zen nem csak vallás, hanem szellemi gyakorlat is egyben, illetve filozófia, amelyet a követőek szigorúan követnek, hogy elárjék a megvilágosodást. Japánban a Rinzai, a Sōtō (ejtsd: szótó), és az Ōbaku (ejtsd: óbaku) iskola létezik és a 12. században terjedt el.
A zen és a buddhizmus
A zen a buddhizmus egyik ága, és mint ilyen, gyökerei mélyen Buddha tanításáig nyúlnak. Taoista és konfucianista vonásai is vannak. Jellemző rá az önfegyelem, a tisztaság, egyszerűség, a csendes meditáció, befelé figyelés. A végső cél az hogy megismerjük önmagunkat a meditáció által.
A hinduizmus, a buddhizmus felfogása szerint az élőlények ciklikusan újjá születnek, anyagi, állati, emberi és növényi testekben. Az újjászületés során a lélek mindig egy másig szanszárába, vagyis létbe születik. Hogy milyen minőségű ez az új lét, attól függ, hogy milyen cselekedeteink voltak előző életünkbe. Ezt nevezik karmának. A végső cél természetesen a nirvána, a megszabadulás elérése, amely a vágyak teljes elhagyásával lehetséges. A nirvánába való eljutás a jó cselekedetek által történik.
A dharma az egyik legjelentősebb tétel a zenben, lényege, hogy a tanítás lélektől lélekig, szívtől szívig adható át. Ezért a mester-tanítvány kapcsolatnak kiemelt szerepe van. A meditáció és az elmélkedő gyakorlat központi szerepet kap, de a zenben a legnagyobb hangsúly mégis a meditáción és a valóság megismerésére helyeződik, amelyen keresztül eljuthat a megvilágosodásig. Ez a végső valóság, a lelki mozdulatlanság, a nem állandóság, a nem én állapot. A zazen tartás és a helyes légzés gyakorlása során a meditáló kiüríti lelkét és az igazság megismerésére törekszik.
A japán zen első központja Kamakura volt. A kamakurai sógunátus idejében a sógun harcosai, a szamurájok voltak az első követői, hiszen értékrendjük: a mértékletesség, a fegyelem megegyezett a zen alapelveivel. Szigorú, gyakorlással telt életet éltek, nem véletlen, hogy a feudális Japánban külön kasztjuk volt és nagy elismerésnek örvendtek. Nemcsak a meditálás része a zen gyakorlatának, hanem a mindennapi cselekedetek tudatos elvégzése is. A pillanat tudatos megélése, az itt és most fontossága körül öleli a zen egész szellemiségét.
A harcművészetekre gyakorolt első sorban igazi hatást a zen szellemisége. Az íjászat, a kjúdó szellemiségében a legerősebb a jelenléte. Itt a meditatív önfelismerésen van a hangsúly elsősorban.
A művészetekben az ikebana, a virág rendezés művészete a zen leginkább kifejező gyakorlata, valamint a japán kertek, a zen kertek váltak igazán híressé. A zen kertek művelése a kolostorokban a csendes, üres tudat jelképévé vált, magát a kertművelést meditatív cselekvésnek tekintik. Talán nem véletlen, hogy Japánban olyan szép zen kertek vannak. A teaceremónia gyakorlása során, az összegyűltek csendben, kötött szabályokat követve, meditatív hangulatban, csendben mégis éberen fogyasztják el a zöld teát. A kalligráfia szintén jellegzetes zen cselekvés, az írás jelenti itt a meditációt a gyakorláskor és a mester a tanítványnak adja át tudását. A Noh színházban a színészek mozdalatai is a zen gondolatvilágot tükröznek.
Nem csak a művészetekben, de a mindennapi életben is jelentős hatása van. Az egyszerűség az élet minden területén a szerzetesek, az átlag japánok életére is hatással van. Mondhatni, a zen tanításai egy részét átültették a minden napi életbe és az felöleli a mindennapokat.
Ha Japánba látogatunk, érdemes elmenni egy buddhista templomba. Sok érdekességgel találkozhatunk egy ilyen helyen. Most hoztam egy kis listát, hogy mit érdemes észre venni, ahogyan a szemünk bejárja a helyet. Az egyszerűség kedvéért latin betűkkel.
Sanmon: a főkapu. Számos templomba egy kapun át juthatunk be.
Hengaku: a kapu tetején egy fa tábla látható a templom neve szerepel rajta kanjikkal.
Shoro: A templom tetején többnyire cserepek vannak. Sok cserép címerezve van, amely ezen a képen jól látható.
Tsuri-gane: templom harangja
Shumoku: fa kereplő
Soryo: buddhista pap
Koromo: a ruha, köpeny, amit a papok viselnek. Többnyire sötét színe van.
Hoshu: Ékkő, amely a templomot díszítheti
Hi-bukuro: A kőlámpásnak az a része, ahol meggyújtják (ahol a tűz van)
Ishi-doro: kőlámpás
Tsuri-doro: Kisebb béretű fém lámpás, többnyire lóg a mennyezetről. A képen itt egy shinto (ejtsd: sintó) szentély verandáján lógnak ezek a lámpások Narában, a Toudaiji (ejtsd: Tódájdzsi) főtemplom közelében. Buddhista templomoknál hasonlóak vannak, sajnos nem találtam jogtiszta képet.
Kato-mado: Számos ablak harang formában látható, ahol az alján szélesebb mint a tetején
Hondo: A fő épülete a templom együttesnek
Nara, Toudaiji. Itt jól látható az előtető is (gohai) és a templomot körülvevő terasz, amelyen körbe lehet sétálni
Gohai: Templomnál előtető
Wani-guchi: Számos esetben egy fém gong lóg le erről az előtetőről
Mawari-en: a templomot körülvevő veranda, terasz jellegű rész
Koro-ya: templomok előtt sokszor vannak hatalmas kö, vagy bronz tálak egy tető alatt, ahova füstölőt szúrnak bele. Gyakran mellé állnak és magukra legyezik a füstöt, mintegy megtisztulást szimbolizálva.
Sando: kő járda, amely a templom bejáratáig vezet a kaputól
Goju-no-to: 5 emeletes pagoda
Kurin: a pagoda teteján található 9 gyűrűs dísz
Gorin to: Kő dísz, 5 különböző alakzatot foglal magába, amely a föld, víz, tűz, szél levegő körét szimbolizálja. A kép saját, a Koyasan-nál készítettem.
Sotoba: vékony fa lapokból készült dísz.
Írta: Kertész Alexandra
Forrás:
Daniel Sosnoki: (2000) Introduction of Japanese Culture, Tuttle Publishing, Tokyo
Gánti Bence: A buddhizmus: lélektana, spiritualitása és irányzatai, Kossuth Kiadó
Deshimaru, Taisen: (1995) Az Út gyakorlása. Farkas Lőrinc Imre Kiadó, Budapest
Deshimaru, Taisen: (1997) A zen és a harcművészetek. Farkas Lőrinc Imre Kiadó, Budapest
Képek:
Pixabay, saját
