Szeretitek a sakkot? Ismerkedjünk meg a japán változatával!
A shōgi (magyarul ejtsd: sógi) nevezetű japán játék nagyon hasonlít a sakkra.

Mint minden sakkszerű játéknak, ennek is az indiai csaturanga az őse és a kerkeskedők révén jutott el a világ tájaira, azonban attól függően hogy keletre vagy nyugatra jutott a szabályok változtak. A tábla mérete 9×9 – es. Sok bábunak van megfelelője a nyugati sakkból, de ezek lépései gyakran különböznek. Felfedezhetünk a nyugatiból ismeretlen bábukat is, mint például az aranytábornok. A legnagyobb különbség mégis a jatékszabályok között keresendő. A jellegzetes japán szabály neve mochigoma, mely szerint az ellenfél foglyul ejthet egy bábut, és bármikor újra felhasználhatja a tábla bármelyik pontján, ezzel növelve a jaték bonyolultságát. A játék szabálya számos szakaszban alakult ki amúgy és viszonylag ellenállt a környező országok hasonló játékainak a befolyásától. Nem bábukat használnak hozzá, hanem kanjikkal jelölt táblácskákat/ ugynevezett mokkanokat. A játékos bábuit nem feketével vagy fehérrel jelölik, mint a sakkban, hanem azokat úgy tudják megkülönböztetni egymástól, hogy a a táblácskákat ötszögűre formázták és a csúcsos része az ellenfél felé mutat. Japánban a 7. századtól lett népszerű és egyes szabályai az országra jellemzőek. A legkorábbi lelet 1058-ból származik, ahol már a csak Japánra jellemző szabály, a mochigoma is fellelhető volt (a bábu két oldala volt jelölve, hogy milyen bábuként hozhatja vissza az ellenfél. Innen gondolják, hogy akkor ez a Japnára sajátos szabály már létezett).

A sógi az animék világát is megichlette, a Ryuuou no Oshigoto! (Shirator Shirou az írója) című anime is erről szól.

Érdekesség, hogy a profi sógi játékosok agya az agyféltekük más pontjait használja ki, mint az amatőröké, kutatások folynak az elmélet alátámasztására. Mivel ahhoz, hogy valaki a sógiban profi legyen, hosszú évek (kb.10 év) legalább napi 3 órányi shógi gyakorlás szükségeltetik. Ezalatt az idő alatt az ember agya számos stratégiai gondolkodásbeli változáson megy keresztül, hiszen a sógiban a gyors döntések, váratlan lépések jellemzőek. A kutatással az agy gondolkodás módjának a feltérképezése a cél.  

Ha szeretnél többet megtudni a sógiról, érdemes megnézned a Magyar Sógiszövetség hivatalos honlapját. A játék szabályai linkje továbbítva van a Wikipedia honlapjára, ahol egy nagyon részletes összefoglaló van a témában, ezért érdemes azt is megnézni.

Írta: Kertész Alexandra

Forrás: www.shogi.or.jp, Wikipédia

Kép: Shogideutschland.de