A torii (jap.: 鳥居) kapuk eredte a shintō vallásra vezethető vissza.
Az első kapu építésének dátumát nagyon nehéz meghatározni. Eredete valószínűleg az indiai torana-ra vezethető vissza és a buddhizmus közvetítésével került át Japánba. Ezt vette át a shintō és alakította át a saját formájára.
Egy torii jelenléte a bejáratnál általában a legegyszerűbb módszer a shintō szentélyek azonosítására.
Ha utazgatunk, a térképeken a shintō szentélyeket is többnyire egy kis torii ikon ábrázolja.
Valószínűleg a 9. század környékén jelentek a Torii kapuk. A legrégebbi, ma is létező kő torii a 12. században épült, és a Yamagata prefektúrában található Hachiman kegyhelyhez tartozik.
Jellemzően a torii fából készül, (ryōbu torii), jelenleg a Yamanashi prefektúrában található, 1535-ben épült Kubō Hachiman szentélyben található fa torii a legrégebbi Japánban.
Számos formában léteznek. A legegyszerűbb változata a shinmei torii vagy chūren torii, ahol a két oszlop között egy-két egyszerűbb áthidaló van, amely lehet kötél vagy fa is. A myōjin stílusú torii díszesebb, ívesebb fajta megmunkált részletekkel.
E két nagy csoporton beleül több változat létezik, de mindegyikben van kettő hengeres oszlop, melyeken egy hosszabb, rajtuk túlnyúló gerenda és egy rövidebb keresztgerenda található.
Színe általában cinóberpiros.
A torii pontos jelentése máig vitatott kérdés. Maga az írásjel a madár és létezni írásjelekből tevődik össze, amelyet, ha magyarosítani akarunk, “ahol a madarak vannak/ léteznek” mondhatnánk. Azonban a torii-knak a madarakhoz semi köze.
Az egyik legenda a napfényes istennő Amaterasu előcsalogatásához kapcsolódik. Ez az “ama no iwato” (天岩戸) legenda.
Egy másik teória alapján a szellemek világába történő belépést szimbolizálja, „tōri-iru”- ból ((通り入る) rövidült le, amely jelentése a „haladj keresztül és lépj be”. Egyfajta határt jelentenek, amelyen túl már egy szent hely kezdődik. A kettő teória ott kapcsolódhat össze, hogy a japán hitben a madarak a kami hírnökei.
Tehát a kapu egy fajta szimbolikus határ, átjáró, melyen áthaladva egy nagyobb szentségű térbe érkezünk.
Nagyon nehéz meghatározni a kapuk számát Japánban, egyes becslések szerint 85 000 is lehet a felkelő nap földjén.
A leghíresebbek a teljesség igénye nélkül:
Az Itsukushima szentély: Susanoo-on Mikoto isten három lányának felállított meseszép és misztikumokkal övezet kegyhelye bejárata egy 16 méter magas torii kapu, amely apálykor minden lakalommal vízbe merül, miáltal olyan hatást kelt mintha a víz felszínén lebegne.
Kiotó: a Fushimi Inari Taisha-ban az egymás után lévő, több ezer kapu sokasága, úgy van elrendezve, hogy a napsugarak áthaladjanak a gerendákon, és így egy varázslatos légkört teremt. Ezeken áthaladva mutatja az utat a templomhoz.
A legnagyobb torii a Heian-jingū sintó szentélyének bejáratánál található, amelyet 1895-ben építették Kiotó alapításának 1100. évfordulójának tiszteltére.
Magyarországon is találhatunk: Zagyvarón, Kecskeméten, Délegyházán, Budapesten.
Képek és források:
https://www.tokyocreative.com/articles/19082-story-of-the-torii
http://www.nihonbunka.com/shinto/blog/archives/000051.html
https://www.univie.ac.at/rel_jap/an/Bauten/Bekannte_Schreine/Itsukushima
By Torii_gate_variation.svg: Mukaiderivative work: Urashimataro (talk) – Torii_gate_variation.svg, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=8979572
jogtiszta képek
