Ebisu ( 恵比寿, magyarul ejtsd: Ebiszu) a halászat és a kereskedelem shintō istene, egyike a Shichifukujin-nek (七福神, magyarul ejtsd: sichifukudzsin) más szóval a 7 szerencseistennek Japánban. Társaival ellentétben ő az egyetlen, aki valóban japán eredetű, nem pedig kínai vagy indiai átvétellel került át a szigetországba.
Egy tökéletlen gyermek…
Ebisu-t mindig mosolygó, barátságos kamiként ábrázolják, ám gyerekkora koránt sem volt ilyen vidám. A teremtésmítosz szerint ő volt Izanagi és Izanami ősistenek harmadik gyermeke, akit akkor még Hiruko-nak (蛭子), vagyis „Pióca fiúcskának” neveztek, ugyanis
még három éves korára sem volt képes járni. (állítólag nem voltak csontjai, teste ruganyos volt, mint a piócának). A szülők, látván az életképtelen gyermeket, úgy döntöttek, egy nádból készült csónakba rakják, és sorsára hagyják. Elkeseredésükben a többi istenhez fordultak, hogy megtudakolják, miért születhetett ilyen félresikerülten a gyermek. A választ Omoikane (思兼
) a legfőbb Tudás istene adta: Mivel Izanagi nem bánt kellő tisztelettel hitvesével, Izanamival a nászuk alatt ( vagyis megerőszakolta a nőt), így a gyermekük, e trauma hatásának következményeként lett „torzszülött”. Hiruko végül partra sodródott Hokkaido partjainál, ahol egy Ainu közösség fogadta be és meggyógyulhatott végre. Itt kapta végül az Ebisu Saburo (戎三郎) nevet, és vált a halászok védőistenévé.
Mókás bohóc pecabottal?
A kami gyakori és kedvelt szereplője a Kagura (神楽) előadásoknak is.
Játékos természete miatt igen népszerű a gyermekek körében. A horgászat imitálása pecabotjával és műhalával igazán mókás látványt nyújt kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Sok helyen az elesettek és a gyermekek védőszentjeként tartják számon, hiszen ő maga is hányattatott sorsú gyerek volt.
A vendéglátósok védőszentje
A buddhizmus elterjedésével Ebisu bekerült a 7 szerencseisten csoportjába. Mivel a halászat és egyben az étel istene is, a halfogásokra specializálódott éttermek előszeretettel használják védőszellemként. Különösen igaz azokra a vendéglátóhelyekre, ahol a speciális fugu (河豚), a rendkívül mérgező japán gömbhal) kerül felszolgálásra. Ezen éttermekben külön oltárt emelnek Ebisu-nak, ő a fugu-szakács védőszentje és az étterem őrzője is. Ha a vendég mégis a mérgezés jeleit mutatja, ajánlatos Ebisu-hoz imádkozni, amíg az ambuláns segítség meg nem érkezik.
Popkulturális ikon
Ebisu alakja természetesen nem csak shinto védőistenként van számon tartva a szigetországban. Sapporo híres sörfőzdéjének egyedülálló söre a YEBISU is a kami nevéből ered. A divat szerelmeseinek pedig az Evisu elnevezésű ruhamárka lehet ismerős csengésű, mely elsősorban farmerjairól híres.
A Noragami c. animében is feltűnik a kami alakja, mint a 7 buddhista szerencseisten egyike.
A Nishinomiya Jinja (西宮神社, magyarul ejtsd: nyisinomijadzsindzsa) szentély Nishinomiyában, Hyōgo prefektúrában az Ebisunak szentelt fő templom. Minden év január 10.-én a Tōka-Ebisu fesztivál keretében ünneplik meg az Istent. Ekkor többezer férfi küzd a három „Szerencse Férfi” rang egyikéért. A „Szerencse férfiakat” egy futóverseny keretében választják ki, ahol 230 métert kell a versenyzőknek lesprintelniük. Állítólag volt olyan év, amikor 6000 induló volt.
Írta: Ballagó Petra
Források:
Jan van Bremen & DP. Martinez: Ceremony and Ritual in Japan – Religious practices in an industrialised society c. tanulmány
https://occult-world.com/ebisu/
https://mythopedia.com/japanese-mythology/gods/ebisu/
Képek:
7 szerencse isten: saga-ebisu.com
Poszter a horgászó Ebisu-ről: nishinomiya-ebisu.com
Ebisu szobor: flickr.com
Sör Yebisu: japanthis.com
Szentély: nishinomiya-ebisu.com szentély saját honlapjáról