Tánc a sárkányokkal: Az esőistenségek misztikus birodalma Japánban

Utazás az esőrituálék, a sárkányistenségek és a misztikus esővarázslók izgalmas világába Japánban. Nem is gondoltad volna, nemde, hogy Japánban ilyenek is vannak? Az áldozati szertartásoktól a szent esőkövekig számos hiedelem és gyakorlat terjedt el régen, amelyeket ma már csak a mesék és mondák világa őriz.

Az eső rituáléi: áldozat a Sárkány Istenségnek

James Frazer „The Golden Bough” című művében egy japán esőrituálé élénk beszámolója bontakozik ki. Magasan a hegyekben egy esőre várakozó falu egy fekete kutyát cipelő pap vezetésével körmenetre indul. A kutyát egy kőhöz kötve célba veszik golyóikat és nyilaikat, így az áldozat látványát keltik. Az áldozat fekete színe az esőfelhőket szimbolizálja, míg a fehér ruhás pap áldozat a szép időért. Ez az ősi rituálé könyörgésként szolgál a patak sárkányistenéhez, és arra ösztönzi, hogy küldjön egy tisztító záport a kiszáradt földre.

Hasonló rituálét tartanak ma is például a Shirahige szentély kiindulópontjától kezdve, taiko dobok kíséretében. Ezzel veszi kezdetét a Suneori Amagoi Fesztivál, ahol az egy esőcsináló rituálét is végig csinálják.

A Kifune-jinja, amely a kiotói Sakyō-kuban található, mintegy 500 Kifune szentély központjaként szolgál Japánban. Legendák övezik, melyek Tamayori-hime istennő körül összpontosulnak, aki egy sárga csónakon jelent meg, és egy szentély építésére utasítja a híveket, ahol a csónak megállt. A Takaokami-no-Kami és Kuraokami-no-Kami, a víz istenei számára mutatnak be áldozatokat. A mese felidézi, hogy a császár egy fekete lovat szentelt fel a szárazság idején, és egy fehér lovat a hosszan tartó esőzéskor, és fogadalmi felajánlásokként emát adott.

Vízi szellemek és sárkányvédő istenségek: Kuraokami és Takaokami

Kuraokami no Kami és Takaokami no Kami, akikről úgy gondolják, hogy ugyanaz az isten vagy egy pár, eredetük Izanagi kardjára vezethető vissza, amely megölte Kagutsuchit, a tűzistenséget. A kard éléből kiáramló vér hozta létre ezeket a sárkányistenségeket, megtestesítve a víz sárkányát. A „Kura”, amely egy szikla alatti keskeny szurdokot jelöl, az „okami”-val kombinálódik, amely a víz sárkányát képviseli, és alkotja ezen esőistenségeket.

Esődoktorok és esőképző hegyek: Afuri Jinja és Sekison

Az Afuri Jinja Kanagawában és Nyugat-Tokióban rendelkezik egy hegyvidéki védőnővel, Sekisonnal, akiről úgy tartják, hogy esőt hoz, amikor a csúcsát felhők takarják. A hívek imádkoznak a szárazság idején az esőért, és a szentély Afurisan nevét a hegy esőképző képességének tulajdonítják. A szentély nevében szereplő „Afuri” szó a japán „csapadék” szóból származik, és ez a szentély elsődleges funkciója. A gazdák azért jönnek ide, hogy esőért imádkozzanak, és sok istenséghez kötődnek az eső, a mennydörgés és a hegyek. A szentély környékén sok más gyönyörű szobor és építmény található. Érdekes módon Afuri Jinja összetett története a sintó és a buddhista elemeket összefonja, tükrözve a japán spiritualitás egymás mellett megnyilvánuló természetét. A szentély története legendákkal teli. A legenda szerint a 7. században egy rétisas elragadt egy 2 éves fiút, Robent Kanagawából, és az országon keresztül Narába vitte, majd letette a cédrusfa ágai közé a legendás Tōdai-ji templom közelében. szólt egy közeli papnak, hogy vigyázzon rá. A fiú szülei sok éven át Japánban kalandoztak, hogy megkeressék Roben nevű fiukat. Megállva a híres templomnál imádkozni, végre felfedezték fiukat, aki addigra felnőtt, és együtt visszatértek Kanagawába, ahol Roben pap megalapította az Afuri szentélyt az Oyama-hegyen. A fa, amelyen a sas hagyta őt, ma „Roben cédrus” néven, még mindig megtalálható a narai Tōdai-ji templomegyüttes Nigatsu-dō terme közelében.

A sötét esősárkány – Kuraokami

A Nihongi mesél nekünk a „Sötét esősárkányról”, Kuraokamiról, a legendás japán sárkányról és az eső és hó istenségéről. A mese arra vezethető vissza, hogy Izanagi lefejezte Kagutsuchit, ami Kuraokamit, Kurayamatsumit és Kuramitsuhát szült. Ezek az istenségek az eső, a hegyek és a vízszellemek sötét aspektusait képviselik. Kuraokami neve egyesíti a „kura” (sötétség) és az „okami” szimbolikus ábrázolása az esősárkánynak.

Okami asszociációk a kígyósárkánnyal

Az Okami istenséget gyakran a kígyósárkánnyal hozzák összefüggésbe.

A leírások arról, hogy Keikō császár egy Okami sárkánnyal találkozott egy kútban, megerősíti azt az elképzelést, hogy ez az istenség szorosan kapcsolódik a kígyózó lényekhez. Japán szerte a szentélyek, mint például Okami Jinja és Kuraokami Jinja, tisztelegnek ezeknek a sárkányistenségeknek, megtestesítve az eső és a víz tiszteletét a japán kultúrában.

Források