Okinawa régen a Ryūkyū Királyság és a kelet- délkelet-ázsiai tengeri kereskedelmi hálózatban betöltött központi szerepe miatt virágzott. Nem meglepő, hogy a kereskedelmi kapcsolatok és a kulturális kapcsolatok kéz a kézben jártak és Okinawa kultúrájára, művészeteire a különböző országok nagy hatást gyakoroltak. Éppen ezért aki Okinawán jár, talán észreveszi, hogy az ott készült kimonok és szövetek más mintázatot követnek, mint mondjuk a fő szigetek textiljei. Ennek igen sajátos oka van.
Okinawa több mint 150 nagy és kis szigetből áll, és szubtrópusi tengeri éghajlattal rendelkezik. A régió tengeri kereskedelmi útvonalainak központjában helyezkedett el, így abban egy fontos szerepet töltött be, mondhatni egy összekötő kapocsként szolgált.
Abban a korban, amikor Okinawát Ryūkyū Királyságként ismerték (1429–1879), a királyság kormánya a fővárosban, Shuriban (ma Naha) a Shuri kastélyban működött. Lehet láttad a híreket, amikor 2019-ben sajnos ez a kastély részben leégett. Ez amúgy nem az első megsemmisülése volt, mert a második világháborúban is nagy károk érték, amelyeket helyreállítottak. A part menti Naha város akkoriban a fővárost külfölddel összekötő kereskedelmi központjaként fejlődött ki.
A Ryūkyū Királyság kulturális fejlődését számos ország befolyásolta. Fénykorában a királyság gazdaságának sarokkövét a más országokba exportált kézműves termékek képezték. A lakkipari termékek kiemelkedő szerepet töltöttek be ezek között.
Miért különlegesek az okinawai minták?
A Ryūkyū Királyság kora óta léteznek különleges, bingata néven ismert okinawai festett szövetek, amelyeket az azonos nevű festési technikával készítettek. Az ezekhez a textíliákhoz használt minták két nagy kategóriába sorolhatók: Kínából származó minták és a hagyományos japán mintákból kifejlesztett minták. Bizonyos Kínából származó mintákat, például a sárkányokat és a főnixeket a királyi hatalom szimbólumaként használták. Ugyanakkor a bingatában gyakran motívumként használt növények, köztük a cseresznye- és szilvavirágok, a japán íriszek és a juharlevelek, nem nőnek természetesen Okinawán, és egyértelműen Japán hagyományos mintái befolyásolták ezek használatát.
Az ok, amiért a késztermékek okinawai érzetet keltenek annak ellenére, hogy Okinawán kívülről származó motívumokat használnak, a színhasználatuk. A bingata jellemzője a színek rendkívüli fényessége. Hihetetlenül élénkek és fényesek, színgazdagok.
A szőtt kasuri textíliákban viszont egyedi okinawai minták láthatók. A Kasuri textíliák szakaszonként különböző színű festett szálakat használnak a minta előállításához. Úgy gondolják, hogy ez a technika Indiából származik, délkelet-ázsiai országokon keresztül került a Ryukyu Királyságba, és onnan terjedt el aztán Japánban.
Ezek a „miezu” (dizájnminta) kategórizálva van az úgynevezett miezu-cho albumokban, amelyeket a Ryukyu Királyság idejében hoztak létre. Úgy gondolják, hogy a magas rangú emberek, köztük a királyi család tagjai erre a miezu-cho minta gyűjteményre hivatkoztak, amikor kasuri szöveteiket rendelték, és döntöttek a dizájn mellett. Állítólag összesen több mint 600 miezu mintát hoztak létre, és ebből 366 mintát ma is meg lehet tekinteni a Naha Városi Történeti Múzeumban.
Ezeknek a mintáknak van természetesen neve is. Ilyen például a tuiguwaa, amely repülő madarakat ábrázol; ichichimaru gumu, amely öt kerek felhőt ábrázol; és az in-nu-fisaa, amely a kutya lábnyomait jelenti.
A különféle minták, például a bingata mintái a nemzetközi kereskedelem révén ismétlődő interakciókból alakultak ki, míg a kasuri minták kifejezetten okinawai eredetűek. A mintákat úgy készítik, hogy sablonokat használnak a festéshez. A mintát fehér szövetre helyezik, a tetejére foltosodás gátló ragasztót visznek fel, majd száradás után az egész anyagot pigmenttel befestik, majd párolják és mossák. Csak a foltosodás-gátló ragasztóval felvitt területek maradnak fehéren.
Forrás:
YANAGISAWA MIHO Highlighting Japan
https://japan-design.imazy.net/en/lifestyle/okinawa/bingata/
https://www.shuri-ryusen.com/en/about/bingata2.html
https://japan-design.imazy.net/en/lifestyle/okinawa/mincer-weave/
https://kogeijapan.com/locale/en_US/ryukyubingata/
Képek:
By 663highland – Own work, CC BY 2.5, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=15405827
By Bruno Cordioli for Bingata a Milano – https://www.flickr.com/photos/br1dotcom/4260762058/in/set-72157622774464911/, CC BY-SA 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=9784703
By Daderot – Own work, Public Domain, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=31393032
Sara Cimino – https://www.flickr.com/photos/saracimino/4627288838, CC 表示 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=35199932による
