A vörös pókliliom, a higanbana Japánban

Ősz szimbóluma

A vörös pókliliom Japánban az ősz egyik szimbólumaként a nyár végét, a fokozatosan hidegre forduló napok elérkeztét jelzi. Higanbanának (彼岸花), az elmúlás virágának, a halottak virágának nevezik. Az egyik leginkább őszt jellemző virág, persze nem az egyetlen, de talán az egyik leglátványosabb. Nincs levelük, helyette egy zöld száron ágazik szerte a pók lábakhoz hasonló virág, nagy tömegben igazán impozáns látványt nyújt. Japán a természet szépségeire szinte minden évszakban turista látványosságokat épít, nem meglepő ezért, hogy a pókliliom szépségét kihasználva hatalmas területeket ültetnek be vele, hogy aztán a mezőket kellemesen bebarangolhassák a látogatók. Persze a higanbana a művészetekben is megjelenik, a kanzashiktól a kimonokon át számos területen találkozhatunk vele.

A Kínában őshonos növény eredetileg szépsége és szeszélyes mivolta miatt lett közkedvelt Japánban valószínűleg a feudális időkben, amikor Japánban még a földművelés volt az egyik legfontosabb hivatás. A dekoratív megjelenés mellett a virág egy nagyon előnyös és egyben veszélyes tulajdonságot is hordoz: mérgező hagymája elriasztja a kártevőket, ezért a földművesek gyakran alkalmazták földjeik kártevőktől történő megóvásásra.

Ohigan ünnepe

Japánban egy fontos ünnepet is kapcsoltak a higanbanához, az O-higan-t (japánul: 彼岸), amely buddhista nemzeti ünnep is egyben. Minden évben máskor van, de mindig Szeptember 22.- 24.-e körül kezdődik és a teljes folyamat Október első hetében fejeződik be az őszi napéjegyenlőség (shūbun) , amikortól kezdve az sötét órák száma megnövekszik, egyben csökken a világos órák száma. 2020-ban a kezdete: Szeptember 22. 13:30. A O-higan jelentése amúgy „a Sanzu folyó másik oldala”, a buddhista hagyományok szerint a léleknek át kell kelnie a Sanzu folyón (jap.: 三途の川), hogy a túlvilágra jusson. Nagyon hasonló a buddhizmusban a Snazu folyón történő átkelés a görögöknél ismert Styx folyón történő átkeléshez. A buddhizmusban három átkelési ponton történhet a lélek túlvilágra való jutása: egy hídon, egy gázlón, vagy egy mély, kígyóktól hemzsegő vízben. Az határozza meg, hogy az illető milyen átkelési ponton kísérelheti meg az átkelést, hogy életében milyen életet élt. Ezt a képen látható 2 démon ítéi meg. A japán temetések alkalmával pénzt is hagynak a halott mellett, ugyanis a hidelemek szerint az átkelés előtt a léleknek fizetnie kell.

Yōkaiok

Japánban a yōkai kulturának (jap.: 妖怪, magyarul ejsd: jókai) nagy hagyományai vannak. A hiedelmek szerint ettől a naptól kezdve a szellemek járnak a hosszabb téli estéken. Ki kell engesztelni a őket és tiszteletet kell tenni a saját halottaink előtt is, ezért Szeptember 23.-án gyakran meglátogatják a családi sírokat is, hogy imátkozzanak szeretteikért a túlvilágon. Nem meglepő, hogy gyakorta ültetik a liliomokat a temetők közelébe is.

„Nézd,egy vörös pókliliom.Tudod, miért nevezik az emberek a búcsú virágának? A pókliliom virága és levele sosem látható egyszerre.Amikor a levelek elszáradnak és lehullanak,akkor kezd nyílni a virág.Olyannyira vágynak egymás után,hogy rügyeket és bimbókat növesztenek.Bár soha nem találkoznak,az idő múlásával továbbra is vágynak egymásra.” -Jun Mi-Kjong

Ahogy ez az idézet mutatja, Kóreában a elválás szimbóluma is. Mivel a levél és a virág sohase találkozik, ezért a szerelmes párra asszociálnak, akik nem lehetnek együtt.