A torii kapuk eredte a Buddhák földjére vezethető vissza. Az első kapu építésének dátumát nagyon nehéz meghatározni, különböző feljegyzések szerint, azonban már időszámításunk előtt is léteztek. Eredetileg a sztúpák (Az egyik legrégebbi buddhista építmény, amelybe Buddha ereklyéit temették) köré építették, hogy elválasszák a szent helyet és jelezzék az utat a szentélyhez.
A 9. század környékén Japánban a buddhizmus terjedése nem csak a vallásra, hanem az építészeti stílusra is kihatott és megjelentek többek között a Torii kapuk. Számos formában épülő kapu legegyszerűbb változata a shime torii vagy chūren torii, ahol két faoszlop között egy kifeszített kötél van. A shinmei típusnak csak egyenes elemei vannak, myōjin stílusú verziónak pedig vannak íves részei is. E két nagy csoporton beleül több változat létezik, de mindegyikben van kettő hengeres oszlop, melyeken egy hosszabb, rajtuk túlnyúló gerenda és egy rövidebb keresztgerenda található. Színe általában cinóberpiros.
A torii pontos jelentése máig vitatott kérdés. Az első változat szerint a madár és ülő írásjelekből tevődik össze, amelyet, ha magyarosítani akarunk, madárülő, vagy ahol a madarak laknak lenne. Ez a legenda a napfényes istennő Amateraus előcsalogatásához kapcsolódik. Egy másik teória alapján a szellemek világába történő belépést szimbolizálja, „tōri-iru”- ból rövidült le, amely jelentése a „haladj keresztül és lépj be”. Egyfajta határt jelentenek, amelyen túl már egy szent hely kezdődik. A kettő teória ott kapcsolódhat össze, hogy a japán hitben a madarak magukkal viszik a halott emberek lelkét, segítik az átkelést. Tehát a kapu egy fajta szimbolikus határ, átjáró, melyen áthaladva egy nagyobb szentségű térbe érkezünk.
Shintō Japán őshonos vallása ie. 6. századra nyúlik vissza és a buddhizmussal együtt a lakosság közel 80%-a ma is aktívan gyakorolja. Alapelve, hogy az istenek a természetnek és az emberiségnek a szülei ugyanazok ezért rokonok, csak a szellemük különböző erővel rendelkezik.
Nagyon nehéz meghatározni a kapuk számát Japánban, egyes becslések szerint 85 000 is lehet a felekelő nap földjén.
A leghíresebbek:
- Az Itsukushima kegyhely: Susanoo-on Mikoto isten három lányának felállított meseszép és misztikumokkal övezet kegyhelye bejárata egy 16 méter magas torii kapu, amely apálykor minden lakalommal vízbe merül, miáltal olyan hatást kelt mintha a víz felszínén lebegne.
- Árkád Kiotóban: a Fushimi Inari Taisha-ban az egymás után lévő kapuk sokasága, úgy van elrendezve, hogy a napsugarak áthaladjanak a gerendákon, és így egy varázslatos légkört teremt. Ezeken áthaladva mutatja az utat a templom 5 fő kápolnájához.
- A legnagyobb torii a Heian Jing sintó szentélyének bejáratánál található, és 1,5 Km magas, amelyet 1895-ben építették Kiotó 1100. évfordulójának tiszteltére.
Több távolkeleti országan is létezik belőlük, többek között Magyarországon is, Zagyvarón, Kecskeméten, Délegyházán, Budapesten.
