Mi az a Wabi Sabi?

A tökéletlenség megfoghatatlan szépsége
Néhány szóban azt lehetne mondani, hogy a wabi sabi a tökéletlen dolgok szépsége. Természetesen ez túlságosan leegyszerűsítő magyarázat lenne egy ilyen mélyen és mélyen gyökerező japán szellemi fogalomra. Valami a művészi koncepció, az életfilozófia és a személyes érzés között van, a wabi sabi mindenhol megtalálható a japán kultúrában.

1. Mi az a Wabi Sabi?

Japánban a wabi sabi észrevehetetlen, de mindenhol ott van: repedés a teáskannán, régi ajtó faanyaga, zöld moha a sziklán, ködös táj, eltorzult csésze vagy a hold tükörképe a tavon.

Andrew Juniper a Wabi Sabi: The Japanese Art of Immpermanence című művében a wabi sabit úgy határozza meg, mint „a fizikai világ mulandó szépségének intuitív értékelését, amely tükrözi az élet visszafordíthatatlan áramlását a spirituális világban„.

A tájakhoz, tárgyakhoz, sőt az emberekhez kapcsolódóan a wabi sabi gondolata felfogható egy eltűnésre ítélt szépség megbecsüléseként, vagy akár egy olyan mulandó szemlélődéseként, amely egyre szebbé válik, ahogy öregszik, elhalványul és ennek következtében új varázst kap.

Maga a kifejezés két kanji karakterből áll. A második rész, a sabi (寂) állítólag a nyolcadik századra nyúlik vissza, amikor költői módon az „elhagyatottság” szó megjelölésére használták. A 12. századtól kezdve ez a kifejezés fejlődött, és pontosabban a régi és a kopott dolgok elragadó elmélkedésére utalt. Arra is használták, hogy a kifakult vagy fonnyadt dolgok szépségéről beszéljenek. A Sabi azt is jelentheti, hogy „öreg és elegáns”, vagy „rozsdás”, a békésség lefordíthatatlan benyomásával.

A wabi (侘) kifejezés csak a 15. században jelent meg a teaszertartással szorosan összefüggő új esztétikai érzékenység megjelölésére, amely az általános légkörre és a hivatalos szertartás során használt tárgyakra utalt. A wabi meghatározása a magányra vagy a melankóliára vezethető vissza, a nyugodt élet megbecsülésére, távol a városi nyüzsgéstől.

A wabi sabi (侘寂) kifejezést továbbra is nehéz lefordítani. A japánok számára a wabi sabi egy érzés, több, mint egy fogalom, amely megtalálható a klasszikus japán esztétikában: virágkötészetben, irodalomban, filozófiában, költészetben, teaszertartásban, zen kertekben stb. A Wabi sabi szembemegy a kortárs túlfogyasztással, hanem mindenben az egyszerűségre és a hitelességre buzdít.

2. Honnan származik Wabi Sabi?

A fogalom olyan érzés, amely minden bizonnyal mindig is része volt a japán érzékenységnek. Eredete Sen no Rikyu, a tizenhatodik századi zen szerzetes történetében keresendő, aki a teaszertartás elméletét úgy fogalmazta meg, ahogyan azt a mai Japánban is gyakorolják.

A legenda szerint a fiatal Rikyu, aki alig várta, hogy megtanulja a teaszertartás ősi rituáléjának kódjait, elment egy elismert teamesterhez, Takeeno Joohoz. Utóbbi próbára akarta tenni új tanítványa képességeit, és felkérte a kert gondozására. Rikyu tetőtől talpig megtisztította és addig gereblyézte, amíg tökéletes nem lett. Mielőtt azonban bemutatta volna művét mesterének, megrázott egy cseresznyefát, és a sakura virágai a földre hullottak. A tökéletlenség érintése szépséget hozott a színre, és így született meg a wabi sabi koncepciója.

Sen no Rikyu még mindig a történelem egyik legnagyobb és legbefolyásosabb teamestere. Segített abban, hogy a teaszertartást – ahogyan azt korábban gyakorolták – luxus edényekkel és tombolással kifinomult rituálévá változtassa. A tárgyak egyszerűségéből és a teázó minimalista atmoszférájából olyan finom szépség áradt, amihez nem lehetett hasonlítani.

Azáltal, hogy tökéletlen, időnként törött és javított tárgyakat használt a felesleges tárgyaktól mentes szobában, Rikyu a teakóstolás pillanatát igazi közösséggé tette a szellem számára, amely a következő elvekből táplálkozott: harmónia, tisztaság, tisztelet és nyugalom. Ezt a fajta szertartást wabi-cha-nak is nevezik (cha a japán tea jelentése).

A legrangosabb teaszertartásokat napjainkban is több száz éves teáscsészékkel és antik edényekkel bonyolítják le. A japán kerámiában a csészék gyakran torzak és szabálytalanok, mert minden tárgynak egyedinek kell lennie ahhoz, hogy saját varázsa legyen. A wabi sabi tökéletlen szépsége sok más japán művészeti ágban is megtalálható. Ezt nagyon jól láthatja a népszerű japán teázós stílusokban, mint például a Raku Pottery.

3. Wabi Sabi a japán művészetben

A Wabi sabi éppúgy művészi érzékenység, mint a szépség mulandó érzése. Az idő múlását és magasztos kárait ünnepli. Japánban számos művészeti ágban jelen van a tökéletlenségen keresztüli szépség fogalma.

Az irodalomban a wabi sabi a haiku bizonyos típusaiban található, ez a zen filozófiával átitatott ősi művészet. A hagyományos haiku három mondatból áll, amelyek egy kirejiből (vágó szó), 17 fonetikai egységből állnak 5-7-5 mintában és egy kigo-ból (szezonális hivatkozás). A kodifikált költészet ezen formája lehetővé teszi egy jelenet pillanatnyi szépségének kifejezését, ezért alkalmas a wabi sabi érzésének kifejezésére.

A shakuhachi, egy hagyományos japán furulya is megtestesíti a wabi szabi eszméit. Egyszerű szerkezettel büszkélkedhet: egy durva bambuszcső, mindkét végén nyitott, öt lyukkal, és az alsó vége a bambuszszár gyökérvégéből készült. Még ha kifinomultnak tűnik is, a shakuhachi mégis művészeti, kézműves és mérnöki alkotás. A japán zen szerzetesek által játszott honkyoku (eredeti darabok) fuvolazene szintén wabi szabinak számít.

Mivel a földrengések és szökőárak szeszélyeinek kitett földön élnek, a japánok természettel való kapcsolata kivételes. Következésképpen nem meglepő, hogy annyira tisztelik a természetet, mint amennyire félnek tőle. Ez a csodálat egyfajta ábrázolási formát talál az ikebanában, amely az egyszerűségben a természetes nagyszerűséget ösztönzi.

Mivel a wabi sabi a szépséget a maga múlékony természetében határozza meg, egyetlen virág egy vázában tökéletesen megtestesíti ezt a koncepciót. Az aszimmetria, a mélység és a tér harmóniáján alapuló ikebana a tiszta virágkompozíció szépségét hozza ki.

A bonsai, a híres japán miniatűr fák gyakran texturált fát, holtfa töredékeket és üreges törzsű növényeket tartalmaznak, amelyek célja az idő múlásának és a természet szépségének hangsúlyozása.

Amint fentebb említettük, Sen no Rikyu teamester egy zen kert rendezésével ki tudta fejezni a wabi szabi érzését. Mi is lehetne hangulatosabb, mint egy kert, ahol harmonikusan keverednek az efemer elemek (zöld mohák, növekvő cserjék, friss virágszirmok) és a változhatatlan összetevők (gereblyézett homok, régi kövek). A japán kertek és fejlődésük az idők folyamán és az évszakok során számtalan példája a wabi sabinak.

Források:

Wabi-sabi – Wikipedia

5 Teachings From The Japanese Wabi-Sabi Philosophy That Can Drastically Improve Your Life — OMAR ITANI