Lovasíjászat

Az íjászat (Kyūjutsu) volt az első hivatalos harcművészet Japánban, amelynek első iskoláját (ryū – 流) Shotoku Taishi herceg alapította (Taishi Ryū) – ma már nem létező iskoláról van szó.

A lovasíjászat, vagy japánul yabusame (流鏑馬) első iskoláját az Ogasawara család hozta létre a 12. században, amely a mai napig fennmaradt. Az Ogasawara Ryū az egyik irányzata ennek a harcművészeti formának, amely a ceremoniális lovasíjászatot őrizte meg és tanítja. A másik irányzat a Takeda Ryū, amely a harci lovasíjászatot gyakorolja, míg a harmadik iskola a Heki Ryū, itt pedig a gyalogos íjászat a fő irányvonal.

A Takeda Ryū tanításai alapján szoktak októberben lovasíjászat bemutatót tartani (japánul kasagake shinji – 笠懸神事) a Kamigamo szentélynél. A kasagake lovasíjászat az egyik stílus abból a háromból, amelyből Japán-szerte gyakorlatokat tartanak. Abban különbözik a többi stílustól, hogy itt nem egyetlen célpontra kell lőni, hanem 5-re: 3 célpont a vállak vonalában helyezkedik el, 2 pedig közelebb a talajszinthez. Ezzel jobban tudják imitálni a valós harcot.

A yabusame eredete

A yabusame nem csupán sport volt régen. Úgy gondolták, hogy a Japán felett őrködő istenek kedvében járnak a gyakorlásával és szórakoztatják őket. Ezzel a szertartással az istenek jóindulatát szerették volna elérni, amely eredményeként jobb termést és termékeny földeket vártak. Napjainkban is inkább, mint egy rituálé gyakorolják. Nagy megtiszteltetés yabusame íjászként részt venni egy ilyen ünnepségen. Régen és ma is a legjobbak vehettek részt rajta.

„A yabusame íjász nagy sebességgel vágtázik végig a 255 méter hosszú pályán. Az íjász főként a térdével irányítja lovát, mivel mindkét kezére szüksége van az íj meghúzásához és a lövéshez. Ahogy közeledik a célponthoz, felemeli az íját, és a füle mellett húzza el a nyilat, majd egy mély In-Yo-In-Yo (sötétség és fény) kiáltással elereszti a nyilat. A nyíl tompa és kerek alakú, hogy hangosabb hangot adjon, amikor a táblába csapódik.”

A tapasztalt íjászok többnyire V hegyű nyilakat használnak, azaz nem tompa.

Ha a táblát eltalálják, az szétpattan és a földre esik. Mindhárom célt eltalálni csodálatra méltó teljesítménynek számít.

Kíváncsi vagy, hogy zajlik? Ezen a linken van egy rövid összefoglaló: