A japán faipar filozófiája

Japánban a természet, a vallás és a társadalom közötti kapcsolat szövevényesen kapcsolódik össze. Ez sehol sem nyilvánvalóbb, mint egy famunkás fejében, ahol a filozófiai és spirituális hiedelmek alkotják mesterségük lényegét.

Ennek a hagyománynak a középpontjában a shintō, a japán nép őshonos hite áll, amely spirituális hátteret biztosít mindennek: állatoknak, növényeknek, szikláknak és természetesen a fának. Ez az animizmusba vetett hit készteti a japán famunkásokat, hogy a természettel harmóniában dolgozzanak, és semmint se tegyenek a természettel szemben.

A fa természetes görbületének és jellemzőinek, egyediségének tiszteletben tartása, valamint a természetes okok miatt elpusztult fa használata csak néhány módja annak, hogy a japán famunkások bizonyítsák a természet iránti tiszteletüket.

Zashiki warashi

A „fa szellemébe” vetett animisztikus hiedelem kiterjed a kézműves munkákra, a bútorokra vagy az épületekre. Nem véletlen, hogy a zashiki-warashi, huncut, gyermeki házi szellemek mondavilága is kialalkult a folklórban. Ezek a szellemgyerekek a családi otthonok őrzőiként működnek. A neve a zashiki-ból (座敷), egy japán ház vendégszobájából származik, amelyben általában tatami padló van, és a warashi-ból (童子), amely a Tohokuban használt régi szó, a gyerekekre. A zashiki warashi közvetlen észlelése ritkán fordul elő. Gyakran annak egyetlen jele, hogy a házában lakik, az a kis lábnyomok nyoma a hamuban a kandallóban.

A Zashiki warashi a ház őrzőjének számít. Azt mondják, hogy az a család, amelynek házában zashiki warashi él, boldog lesz és meggazdagodik.

Íme néhány példa, amelyek kiemelik a japán famegmunkálás spirituális fontosságát.

A japán famunkások a következő négy tudományág egyikével azonosulnak az elvégzett munkájuk és az általuk készített tárgyak alapján.

MIYADAIKU 宮大工

Japán nagy múltú szentély- és templomasztalosai készítették és a kidolgozott fa illesztéseikről híresek. Az általuk épített épületek gyakran a világ leghosszabb ideig fennmaradt faépítményei közé tartoznak, például a Narában található Hōryuji templom, amelyet minden idők legszebb „miyadaikuja”, a néhai Tsunekazu Nishioka épített.

SUKIYA-DAIKU 数奇屋大工

A „Sukiya-daiku” teaházi és lakossági asztalosok munkáit tükrözik, akik olyan esztétikus építési projektekről híresek, amelyek finomságokat és történelmi részleteket foglalnak magukban, miközben rusztikus anyagokat használnak. Általában teaházakat és lakóépületeket, például lépcsőket és ablakkereteket építenek.